Privát ösvény - Naplótöredékek... 1988-2001

Kun Ferencz a Komárom megyei Dunaalmáson született, 1941. augusztus 24-én, egy éppen lendületes polgárosodásnak indult református családban. Édesapját nem ismerhette, aki elesett a Don mellett. A háború után küzdelmes sors várt rá: hét évet töltött különféle nevelőintézetekben, gimnáziumi éveit három különféle iskolában végezte, miközben hat helyen lakott. A munkásévei is igen változatosak: volt népdalgyűjtő Zala megyében, gyári munkás, traktoros, volt speditőr, külkereskedő és nemzetközi vámszakértő, dolgozott a labdarúgásban mint játékos ügynök és ő volt a Nagykanizsai Olajbányász fővárosi képviselője is. A könyv és az irodalom, a história és a színház, a természetjárás és persze a sport tölti ki az életét. Kultúrtörténeti előadásokat tartott az ország több száz településén, de külhonban is. Három évtizede alelnöke a Rákóczi Szövetségnek, ahol klubok, közösségek Vasvári díjjal jutalmazták. Munkássága elismeréseként 2020. március 15-én a Magyar Érdemérem Lovagkeresztjét vehette át. Úgy tartja, hogy az élet legnagyobb ajándéka számára a családja: lánya, Orsi és unokái, Andris és Marci.