Papaya a gyógyító fa

A dinnyefafélék családjába tartozó papaya, (Carica papaya) valószínűleg Mexikó déli részéről és Közép-Amerikából származik, de mára a trópusi és szubtrópusi területeken az egész világon ismert. Először az indiánok termesztették és az európaiak terjesztették el. A 16. század közepén a spanyol tengerészek vitték Manilára. Onnan jutott el a papaya a Föld többi trópusi térségébe. Magyarországra egész évben szállítják repülőn, vagy hajón, Brazíliából, Costa Ricáról, Kenyából és az Elefántcsontpartról, egy nagykereskedő véleménye szerint a legjobb fajta papaya Thaiföldről származik. Nagyon lédús gyümölcs, 90 százaléka víz. Energiatartalma 126 J, fehérjét 0,4, zsírt 0,1, rostot 0,7 grammot találunk benne százgrammonként, sok C-vitamint, aszkorbinsavat is tartalmaz, de ennél is jelentősebb az A vitamin tartalma. Papaint és más hasznos enzimeket, közel 20-féle aminosavat, B-, C- és E-vitamint, kalciumot, vasat is kimutattak benne. A papaya termésének húsos részei tejszerű anyagot tartalmaznak, az ebből kinyert papinszerű fehérjebontó enzimet húspuhítóként, sörstabilizálóként, továbbá a gyógyászatban emésztést elősegítő gyógyszerek készítésére használják Az egész növényt, szinte minden alkotórészét felhasználják a természetgyógyászatban.