Néma fül, süket szem

A szerző jelen regényének cselekménye ugyanabban a környezetben játszódik, mint az Ezeréves méhé, s szereplői is ugyanazok: hibbei kisemberek. A cselekmény során azonban elsősorban mégis a Pichanda család történetével ismerkedünk meg. A Pichandák sorsának tükrében mutatja be a szerző a táraalji szlovák nép életének alakulását az első világháború utolsó évétől a Csehszlovák Köztársaság első éveiig. A történelmi átalakulások forgataga megrázta, megrendítette a tátraalji földművesek, kisiparosok, kőművesek, házalók s a szlovák értelmiségi akkor még csak fejlődő rétegét is. Ezek az ébredező öntudatú kisemberek, Jaros regényének a hősei, a kezdeti nagy remények, a Magyar és Szlovák Tanácsköztársaság bukása után úgy érzik, hogy minden szétfolyik, homályos, tisztátalan ködökbe vész előttük, s az emberek "néma füllel, süket szemmel" botorkálnak a történelem útvesztőjében. De azért élnek, dolgoznak, küzdenek a napi betevő falat kenyérért, szeretnek, gyűlölnek, és - megőrzik a jövőbe vetett hitüket.