Eszter könyve

Eszter könyve a héber Biblia, az Ószövetség különleges könyve, mely a zsidóság első kollektív üldözésének és az attól való megmenekülésének történetét foglalja írásba, egyben megteremtve a tavaszi örömünnepet a purimot. Másik különlegessége, hogy Isten neve nem fordul elő benne, emiatt viszont a zsidóságon belül egy ideig vitatott volt, hogy beletartozhat-e a Szentírásba. Görög fordítása megszünteti ezt a hiányosságot, hozzáadva több imádságot és az isteni beavatkozás leírásait. A görög könyv hét ilyen hosszabb kiegészítő szövegegységet tartalmaz, melyek miatt apokrifnak vagy deuterokanonikusnak tartották ezt a változatot, illetve kifejezetten ezeket a szakaszokat.
A deuterokanonkikus kommentárok sorozatban Eszter könyvének teljes görög szövegét adjuk az olvasó kezébe. Csalog Eszter klasszikafilológus hebraista bibliakutatóként nemcsak a görög szöveget, hanem annak a hébertől való eltéréseit is részeletesen bemutatja, ezáltal szinte kettős magyarázatot nyújt Eszter könyvéhez. Láthatóvá válnak a nyelvi, teológiai és gondolkodásmódbeli eltérések a két változat között. Ezen túlmenően felfedezhetjük, miként ismerték meg és használták a zsidó és keresztény közösségek az ókori Keletnek ezt a különös udvari történetét.

DEUTEROCANONICA
Az Ószövetség ún. "deuterokanonikus" könyvei - Tóbiás/Tobit, Judit, 1-2Makkabeusok, Sirák fia, Salamon bölcsessége, Báruk, Jeremiás levele, Eszter és Dániel könyvének kiegészítései - elsőrendű fontosságú információkat szolgáltatnak a Kr. e. két évszázadban élő zsidóság teológiájának, illetve tágabban vett eszmetörténetének és világlátásának megértéséhez. A deuterokanonikus könyvek, jóllehet a Héber Bibliába és ebből következően a protestáns közösségek Szentírásába nem kerültek be, máig részei a keleti egyházak és a római katolikusság Ószövetségének; történeti értékük mellett tehát figyelemre méltó az is, ahogy egyes vallási közösségek gondolkodását alakítják.

KOMMENTÁROK
Ebben az alsorozatban az egyes deuterokanonikus könyvekhez írt önálló kommentárok jelennek meg, melyek segítségével az olvasó mélyebben megismerheti a szövegek értelmét, jelentését és jelentőségét. Versről versre haladva tárul fel a több ezer évvel ezelőtti gondolatvilág, amely nemcsak a kanonikus bibliai könyvekhez, hanem a második templom kori zsidóság további írásaihoz is szorosan kapcsolódik. A sorozatba a szoros értelemben vett deuterokanonikus könyveken túl a nemzeti bibliafordításokba a Vulgatából átvett további könyveket, a 3Makkabeusokat, 1Ezrát és Manassé imáját is felvettük, mivel ezek is részévé váltak a magyar teológiai és liturgiai gyakorlatnak.

Csalog Eszter 1988-ban érettségizett Budapesten az ELTE Ságvári Endre (ma Trefort) Gimnáziumban. Az ELTÉ-n latin, ógörög és hebraisztika szakokon végzett. PhD-fokozatát ókori nyelvtudományból szerezte 2004-ben ugyancsak az ELTÉ-n. Tanulmányait Jeruzsálemben (1991) és Oxfordban (1992-1993) egészítette ki. Megbízott előadóként oktatott ókori nyelveket az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékén, a Pécsi Tudományegyetem Klasszika Filológia Tanszékén és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola történeti tanszékén. 1999 óta tanít a Szent Pál Akadémia Ókori Nyelvek Tanszékcsoportjában, elsősorban ógörögöt. Tagja a Szent Pál Akadémia Bibliafordító Bizottságának; a Magyar Hebraisztikai Társaságnak és a The International Organization for Septuagint and Cognate Studiesnak (IOSCS). Rendszeres résztvevője a Magyar Hebraisztikai Társaság éves konferenciáinak, emellett nemzetközi Szeptuaginta-konferenciákon is előadott (Septuaginta Hungarica, Kolozsvár; IOSCS, Berlin). Fő kutatási területe a Szeptuaginta, azon belül a Genezis, Exodus, Példabeszédek könyve (Paroimiai), Eszter könyve és Dániel könyve. Férje Grüll Tibor ókortörténész.