Mondják meg Zsófikának - Harmadik kiadás

Milyennek látja egy gyermek a felnőttet? Milyennek látja a felnőtt a gyermeket? Ismeri-e igazán a szülő azt, akit a világra hozott? Tud-e nevelni az elméleti pedagógia tudósa, ha csak könyvből ismeri a gyerekeket? Mért indul el Zacskófejű, a kőműves egy nyári délutánon határozott céllal valahová, ahol soha nem járt, valakihez, akit nem is ismer? Milyen a modern iskola belülről, ha az ember nem a tantermeket vagy a testületi szobát figyeli, hanem a hajdúsági vén paraszt, a kapus gondolatát? És milyen változást hoz egy kerület különféle lakóinak életébe az a körülmény, hogy egy SZTK főorvos meghal rendelés közben, s a szívroham félbeszakítja mondatát, mellyel tizenegy éves lányának üzenne? - Az olvasó, aki a halott orvos üzenetét kereső Zsófikával együtt nyomoz, választ kap ezekre a kérdésekre, s a regény végére azt is megtudja, milyen útravalóval engedte el az életbe az édesapa gyermekét. Zsófika számára a semmibe gurult szavakat, a csonka mondat hiányzó felét az egész társadalom keresi meg, s a gyermekek és felnőttek elválaszthatatlan, örökké érintkező világának színe-visszája teljes egységben mutatja meg mai életünket.