,,Mily esetekben tartozik a bíró felelősséggel?"

A kötet célja a bírói felelősség intézményének komplex bemutatása az 1871-től 1954-ig tartó időszak jogszabályainak és bírói gyakorlatának tükrében. Elsősorban a fegyelmi felelősség kérdéskörét járja körül a szerző, többek között arra keresve a választ, hogy a fegyelmi vétség fogalma, a fegyelmi büntetések köre, a fegyelmi bíróság összetétele és megalakításának módja, a fegyelmi eljárás megindítása és menete mennyiben hasonlított, és mennyiben tért el az 1871., az 1936. és az 1954. évi törvényekben. Emellett részletesen foglalkozik a mű a bíróságok feletti felügyeleti jog gyakorlásával és az ebből következő felelősség szabályozásával, amely 1871 és 1954 között nem sokat változott, ellentétben a bűnvádi (büntető) és a vagyoni (kártérítési) felelősséggel. A tételes szabályozás mellett nagy hangsúly esett a jogszabályi változásokat kísérő szűkebb és tágabb szakmai körök észrevételeinek és felvetéseinek összegzésére. Mivel a bírói felelősségre vonatkozó rendelkezéseket már 1871 után kiterjesztették többek között az ügyészekre, a bírósági végrehajtókra és a választottbírákra, érthető, hogy a bírói kar tagjain kívül ezzel kapcsolatosan folyamatosan véleményt formáltak a rokon szakmák képviselői is, így például a közjegyzők és az ügyvédek, hiszen a későbbiekben kidolgozásra kerültek a közjegyzők, illetve az ügyvédek felelősségét rendező jogszabályok is. Az 1945 utáni szabályozás - bár az 1936. évi III. törvénycikk még 1954-ig hatályban maradt - élesen különbözött a korábbi rendelkezésektől. Ennek oka természetesen a megváltozott politikai és társadalmi viszonyokban és ezeknek a bírósági szervezet kialakítására és a bírósági személyzet összetételére gyakorolt hatásában keresendő. Ami nem változott, az az, hogy a jogalkotó - a korábbihoz képest tágabb hatáskörrel - továbbra is az igazságügy-minisztert ruházta fel a bíróságok feletti felügyeleti jog gyakorlásával.