Magyar jazzdiszkográfia 1905-2000 (magyar-angol)

A magyar jazzkutatás újabb mérföldkövéhez értünk: megjelent Simon Géza Gábor (fotó) Magyar jazzdiszkográfia 1905-2000 című könyve. A korszerű jazztudományt képviselő diszkográfiában a szerző a teljesség igényével dolgozta fel a magyar jazzmuzsikusok hazai és külföldi és a külföldi muzsikusok magyarországi felvételeit. Simon Géza Gábor Artisjus-díjas jazztörténész, a Magyar Jazzkutatási Társaság elnöke 41 év (25 500 munkaóra) kutató-gyűjtőmunka eredményeként hozta létre ezt az 1156 oldalas kötetet.A szerző elmondta, Pernye András indította el a szakmában, s neki is köszönheti, hogy "rendszerező elme" vált belőle. Munkája során mindig a diszkográfiák nemzetközileg elfogadott szabályait tartotta szem előtt. A mintákat elsősorban filmtörténeti tanulmányaiból merítette, hiszen a filmtörténeti kutatások itthon is lényegesen előbbre tartanak, mint a jazztörténeti kutatások. "A világ filmtörténete a kezdetektől fogva elképzelhetetlen a magyarok nélkül. Hogy a jazzben hasonló lenne a helyzet, erre még sokévi kutakodás után sem mertem volna válaszolni" - írja a szerző a kötet előszavában. Grandiózus munka Simon Géza Gábor diszkográfiája. Gondoljunk csak bele, a műbe bekerültek a magyar jazzmuzsikusok hazai és külföldön készült felvételei, valamint a külföldi jazzmuzsikusok magyarországi felvételei. Szerepelnek a diszkográfiában a magyar szerzőknek (pl. Bartók Bélának), előadóknak (pl. Szabó Gábornak) ajánlott darabok, valamint a magyar városokról (pl. Budapestről) szóló, jazzfogantatású darabok és a magyar zenei alapanyagot (pl. Liszt Ferenc műveit) feldolgozó amerikai ragtimekomponisták darabjai is.