Köszönöm jól vagyok...

Azok, akik elolvassák, talán más szemmel tekintenek majd a világra, önmagukra. Lesz, aki egyetért velem, s lesz, aki nem. Ez egyfajta úti beszámoló arról az ösvényről, amelyet én is most taposok magam előtt. Utunkon mind egyedül haladunk. Néha kapunk segítséget, máskor nem. Olyan ez, mint amikor erdei túrán követjük a fák kérgére felfestett turistajelzéseket, és végül mégiscsak oda lyukadunk ki, ahová a vakszerencse vezérel bennünket. Ezt a vakszerencsét szeretném kifürkészhetőbbé tenni nem létező fák kérgére festett jelekkel... Gondolatok. Semmi más. Eligazodni magunknak kell. De talán a megfelelő útkereszteződésben egy megfelelő gondolat, amit mintha már hallottunk vagy olvastunk volna, segíthet az új irány meghatározásában. Csupán el kell olvasni, és lőn... A Szerző