Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban (Fekete-fehér fotókkal illusztrált)

Fülszöveg "Voltam... félkézzel lantos, másikkal néptanító, kubikos, téglahordó, pallér, orvos, ami csak kellett, és szerettem volna minden egyéb lenni, amire csak szükség volt" - mondotta Kodály Zoltán nyolcvan éves korában, "Visszatekintés" címmel összegyűjtött írásainak előszavában. Mint zeneszerző, tudós és nevelő egyaránt azt nézte mindig: mire van szüksége népének. Tette ezt azért is, mert meg volt győződve arról, hogy így szolgálja legjobban az egész emberiséget. Küldetésének tekintette, hogy hazájában minél nagyobb tábort szervezzen a magas művészetnek, a világban pedig minél több hívet szerezzen a magyar zenének. Útja töretlen: mindvégig a korán felismert cél elérésén fáradozott. Élete - mely a mintegy háromszáz, jórészt ismeretlen képből, dokumentumból s a rövid tanulmányból e kötet lapjain kibontakozik az olvasó előtt -, ez a küzdelmekben és eredményekben gazdag életpálya olyan, mint egy hatalmas, jól szerkesztett variációs mű: kompozíciói, írásai, beszédei mind egyetlen téma hordozói. Ez a központi gondolat, amely Kodályt sokrétű munkásságának minden ágában vezérelve, egy európai rangú s egyben sajátosan magyar zeneművészet és zenekultúra megteremtése volt.