Jászkonyha

Adósai vagyunk szülőföldünknek - így szól az 1991-ben újjáalakult Jászok Egyesületének jelmondata. Adósaik vagyunk mi is, ma élő jászok nem csak a szülőföldünknek, hanem az előttünk itt élt és munkálkodott őseinknek is, és felelősséget viselünk azért, hogy ebből a gazdag örökségből mit tudunk továbbadni az utánunk jövőknek. Régen megtörtént eseményekre gyakran ételek segítségével emlékezünk, a gyermekkori ízekhez még akkor is hűek maradunk, ha felnőttként egy egészen más kultúrában is kerülünk. A szülőföld ízei és illatai az emlékezés folyamatának fontos katalizátorai, bizonyos ételek képesek megteremteni a kapcsolatot az elvesztett múlttal - az otthon ízeinek öröksége olyan ajándék, amely rendszerint anyáról leányra, nemzedékről-nemzedékre száll. Az ősök tisztelet és a hazaszeretet nem feladat, sokkal inkább önmagunk elfogadása. Aki szereti hazáját, saját sorsát szeretheti benne, aki eldobja magától a hagyományt, önmagát tagadja. A történelemben csak addig láthatunk tisztán, ameddig elér a tudomány, azon túl csak a lelkünk segítségével láthatunk, és a mondák mindig kitöltik a múltdarabok között hiányzó láncszemeket. A nemzeti hagyomány nemcsak azt jelenti, hogy őrzünk valamit a múltból, ragaszkodunk a régihez, hanem azt is: szeretni és ünnepelni tudjuk azt, ami csak a miénk és senki másé.