Japán 1945-1992 - MÉLYPONTTÓL A CSÚCSIG - Villányi úti könyvek 3.

ELŐSZÓ Japán újjáéledése és felemelkedése a második világháborúban elszenvedett katonai vereség után századunk egyik legfigyelemreméltóbb nemzetközi fejleménye. Az az út, amit a Felkelő Nap országának népe a legutóbbi csaknem félszáz év alatt megtett, példaértékű és ösztönző hatású a világ, s azon belül hazánk számára is. Bár a sajátos helyi tényezők miatt a japán tapasztalatok csak korlátozott mértékben hasznosíthatóak, tanulmányozásuk mégis célszerű a fejlődés némely részelemeinek átvételéért. Hazánkban eddig számos olyan magyar és külföldi szerző által írt mű jelent meg, mely Japán gazdasági fejlődésének különböző kérdéseivel foglalkozott. Több könyv elemezte a japán ,,gazdasági csoda" okait, azt, hogy hogyan vált a távol-keleti szigetország szinte a semmiből a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává, és miként tudta ezt a pozicióját tartósan megőrizni. A magyar szerzők közül a teljesség igénye nélkül Bíró Klárát, Ehrlich Évát és Hernádi Andrást sorolom fel. A Magyarországon eddig megjelent, Japánról szóló könyvek közül azonban csak kevés foglalkozott a japán bel- és külpolitika kérdéseivel, márpedig ezek nélkül az ország tanulmányozása nem lehet teljes. A hézagot kívánja részben betölteni ez a könyv. Egyébként a kül- és belpolitikán kívül Japán gazdasági fejlődésének különböző aspektusai is vizsgálat tárgyául szolgálnak, igaz csak vázlatos formában. Az ország belső eseményeinek ismertetése bizonyos kronológikus rendet követ. Eközben természetes aránytalanságok keletkeznek, így például viszonylag hosszú a későbbi fejlődést megalapozó megszállási időszak bemutatása. Ugyancsak aránylag nagyobb terjedelmű Nakaszone miniszterelnöksége időszakának (1982-1987) ismertetése, mely összegezést is tartalmaz. A Nakaszone utáni időszak fejleményei csak röviden szerepelnek. Végül hosszabb összefoglalóval zárul a könyv. Vissza TARTALOM I. Bevezetés 3 II. Megszállási időszak (1945-1952) 5 1. Kapituláció 5 2. A megszállás és annak lebonyolítása 8 3. Háborús pusztítások és a háború utáni nehézségek 11 4. Az Egyesült Államok japáni dominanciájának kialakulása 13 5. Demilitarizálás és felelősségre vonás 16 6. A reformpolitika alapelvei 19 7. Az új alkotmány 26 7.a A császárság 29 7.b A parlamenti rendszer 31 7.c Különféle egyéb rendelkezések 36 8. Reformok bevezetése 40 8.a A közigazgatás átszervezése 40 8.b A monopóliumok felszámolása 41 8.c Földreform 43 8.d A szakszervezeti mozgalom aktivizálódása 46 8.e Oktatásügyi reformok 48 9. A Higasikuni- és a Sidehara-kormány 50 10. A pártok újjászületése és átalakulása 52 11. Az 1946. áprilisi parlamenti választások 55 12. S. Josida első kormánya 57 13. A második parlamenti választások 59 14. A Katajama- és az Asida-kormány 61 15. Josida második kormánya és az 1949. januári választások 64 16. A harmadik Josida-kormány és a ,,fordított kurzus" 65 17. Gazdasági élénkülés 67 18. A koreai háború 19. A vörös tisztogatás 72 20. Békeszerződés 74 21. A megszállási időszak értékelése 84 III. Ötvenes évek (1952-1960) - Kétpártrendszer konzervatív dominanciával; a japán-amerikai biztonsági szerződés megújítása; a gazdasági felemelkedés kezdete 87 1. Az 1952. októberi képviselőházi választások és a negyedik Josida-kormány 87 2. Az 1953. áprilisi képviselőházi választások és az ötödik Josida-kormány 89 3. A japán-amerikai viszony alakulása a Josida-éra végén 91 4. Josida távozása 92 5. Hatojama miniszterelnöksége (1954-56); a Liberális Demokrata Párt megalakulása (1955) 95 6. Viták az alkotmány módosításáról 98 7. A gazdasági fellendülés kezdete és az oktatásügy problémái 100 8. A japán külpolitika különféle problémái 101 9. A japán-szovjet kapcsolatok normalizálása 103 10. A Kisi-kormány (1957-1960) megalakulása 106 11. Az 1958. májusi képviselőházi választások, a belpolitika problémái és a gazdaság további fejlődése 107 12. A Kisi-kormány külpolitikája, különös tekintettel a japán-kínai viszonyra 110 13. A japán-amerikai biztonsági szerződés revideálása és Kisi bukása 112 IV. Hatvanas évek (1960-1972) - Többcentrumú struktúra LDP fölénnyel; második helyen a gazdaságban az Egyesült Államok mögött 116 1. A belpolitikai helyzet alakulása az Ikeda-kormány idején (1960-1964) 116 2. A GNP duplázási terv és a ,,japán gazdasági csoda" 119 3. Az Ikeda-kormány külpolitikája 121 4. A Szató-kormány (1964-1972) belpolitikája (választások, az ellenzék helyzete, tömegmegmozdulások) 122 5. A második hely elérése a tőkés gazdaságok sorában 129 6. A japán-amerikai kapcsolatok alakulása 133 6.a A japán-amerikai gazdasági súrlódások kezdete 133 6.b A vietnami háború 135 6.c Okinava visszaszerzése 137 7. Japán és Dél-Korea viszonyának normalizálása 140 8. A japán-kínai viszony alakulása a Nixon-sokkig 144 9. Japán és Délkelet-Ázsia 149 10. Vegyes ügyek 150 11. Szató lemondása 152 V. Hetvenes évek (1972-1982) - Látszólagos belpolitikai labilitás a konzervatív monopólium folytatódásával; rugalmas reagálás az olajsokkra 153 1. Japán belső helyzete Tanaka miniszterelnöksége idején (1972-1974) 153 2. Az első olajválság és az ország gazdaságának alakulása 156 3. A környezetszennyezés problémái 158 4. A Tanaka-kormány külpolitikája 160 4.a Japán-amerika kereskedelmi súrlódások 160 4.b A diplomáciai kapcsolatok felvétele a Kínai Népköztársasággal 160 4.c Japán-dél-koreai súrlódások 162 4.d Japán gazdasági terjeszkedés Délkelet-Ázsiában, Tanaka sikertelen jószolgálati útja 163 4.e A japán-szovjet békeszerződés anakronisztikus hiánya 165 5. Tanaka lemondása 168 6. A ,,tisztakezű" Miki és a Lockheed-botrány (1974-1976) 169 7. Az omnidirekcionális külpolitikai törekvések kudarca 173 8. Fukuda miniszterelnökségének (1976-1978) fontosabb belpolitikai mozzanatai 176 9. A gazdaság további fejlődése 179 10. A Fukuda-kormány külpolitikája 180 10.a Időnkénti súrlódásokkal megzavart folyamatos együttműködés az Egyesült Államokkal 180 10.b Béke és barátsági szerződés a Kínai Népköztársasággal 181 10.c Fukuda körútja az ASEAN-országokban és egyéb japán-délkelet-ázsiai fejlemények 183 10.d A japán-kínai béke és barátsági szerződés negatív hatása a japán-szovjet viszonyra 186 11. Fukuda távozása 188 12. Ohira miniszterelnöksége (1978-1980) Tanaka támogatásával; irreális ellenzéki koalíciós tervek 189 13. A második olajsokk menedzselése; az ellenzéki fellépés gyengülése a védelmi kérdésekkel kapcsolatban 193 14. Az Ohira-kormány külpolitikája 196 14.a Globális szolidaritás az Egyesült Államokkal az iráni és egyéb eseményekkel kapcsolatban; Japán gazdaságának közeledése az Egyesült Államok teljesítőképességéhez 196 14.b Tokió-Washington-Szöul háromszög 197 14.c Japán és a csendes-óceáni térség 199 14.d Az afganisztáni invázió és a japán-szovjet viszony 201 15. Ohira halála 203 16. A LDP térnyerése és Szuzuki miniszterelnöksége (1980-1982) 204 17. A Szuzuki-kormány külpolitikája 207 17.a Viták Japán és az Egyesült Államok szövetsége kérdésről 207 17.b A japán-kínai gazdasági kapcsolatok további fejlődése és az újabb tankönyvvita 208 17.c Pragmatikus gazdasági együttműködés kiépítése Délkelet-Ázsiával 209 17.d Japán nyersolaj-szükségletei és közeledése a PFSZ-hez 210 17.e Az északi területek napja; a japán-szovjet viszony további romlása 211 18. Szuzuki távozása 212 VI. J. Nakaszone miniszterelnöksége (1982-1987) 213 1. A belpolitika alakulása Nakaszone kormányzása idején 221 2. A világgazdasági szerep további növekedése 223 3. A külkereskedelmi forgalom bővülése 224 4. A japán-amerikai kölcsönös gazdasági egymásrautaltság újabb megnyilvánulásai 230 5. Japán segélypolitikája 231 6. A szigetország katonai biztonsági problémái 233 7. Japán külpolitikája 233 7.a Japán-amerikai ,,sorsközösség" 235 7.b Egyetértés a külpolitikában. súrlódások a külkereskedelemben Nyugat-Európával 236 7.c A japán-kínai politikai és gazdasági kapcsolatok alakulása az önálló, független kínai külpolitika 1982. évi meghirdetése után 240 7.d Japán-dél-koreai csúcstalálkozók és nagy gazdasági segítség Szöulnak 243 7.e A csendes-óceáni gazdasági együttműködés új formái 246 7.f A japán-szovjet kapcsolatok javulása az új politikai gondolkodással kapcsolatban 246 VII. Nakaszone után (1987-1992) 252 VIII. Összefoglaló 262 Függelék 293 Válogatott bibliográfia 304