Halálnapló

"... van-e naptára a kőnek, a kövületnek, az elhatározott és megtagadott mozdulatlanságnak, lehet-e forma a napló, kell-e neki ez (értsd: irodalom) ... nem akar igaz (értsd: hiteles, "enyém", helyes) lenni, de még úgynevezett valóság sem, az végképp nem, ... annak a naplónak, mely ilyen és ilyen volna, mely ez meg ez, semmi értelme, nem létezik. Ezek itt nem ..., nem ..., és nem is történik semmi ... most, aznap, azóta, ... a vége a folytatás, ez az elnyújtott szél, mely egy meghalni képtelen, szökött és leépülő öregember éhes képzelgéseiben operál... Andrej Tarkovszkijjal, aki sokatmondóan, egyetlen álmomban sem jelent meg soha, hátat fordítva e halálnaplopásnak..."