Gary Moore, az ír gitáros

Gary Moore, az ír gitáros" - ezzel a címmel hangzott el egy kétrészes adás 1987-ben a Magyar Rádió ,,Rockpódium" sorozatában. Az anyagot akkor Schuster Lóránttal állítottam össze. Már bánom, hogy mindössze ennyi idő jutott arra a muzsikusra, aki nyugodtan tekinthető élő legendának. Ahogy visszagondolok a múltba, eszembe jutnak az emlékek: amikor még csak olvastam róla, de nem tudtam, hogy milyen zenét játszik, aztán az első fotók és végül amikor meghallottam felvételeit. Tulajdonképpen a Thin Lizzy ,,Black Rose" LP-je késztetett arra, hogy elkezdjem alaposabban megismerni azt a gitárost, akinek neve már 1979-ben fogalommá lett minden különösebb lemezsiker nélkül. Miben állhatott a titka? Ezt próbáltam megfejteni, amikor fellapoztam a régi - és persze az újabb - újságokat, megvettem lemezeit. Nem bántam meg, a kép kezdett összeállni. Egy bámulatosan sokoldalú zenészt ismertem meg, akinek számait egyre szívesebben játszottam volna magam is. (Énekesként alapító tagja voltam az egykori Gesarolnak, ami Lóri közreműködésével a P. Mobillá nőtte ki magát.) A sors azonban másképp rendelte és éppen ez idő tájt kellett felhagynom az aktív zenéléssel. Talán így a jó, mert ma már tudom, hogy Gary Moore-t csak maga Gary játszhatja jól. Ő feldolgozhatta mások sikereit, az övéire azonban nem akadt vállalkozó. Egyszerűen azért, mert őt csak hallgatni lehet. Utánozni nem.