Egy német muzsikus Párizsban (Richard Wagner és a Tannhauser Párizsban)

Pályája számos fordulópontján, valahányszor úgy érezte, hogy művészi terveihez német földön hiába keres kitörési pontot, előadásra váró műveinek értő közeget és közönséget, Wagner útja Párizsba vezetett. Így történt 1849-ben, amikor ifjú karmesterként Rigából, a kelet-porosz színházi élet fullasztó légköréből menekült a nagyopera európai fővárosába, így 1849 júniusában, két hónappal a drezdai felkelés leverése után, amikor politikai üldözöttként remélte megtalálni művészi önérvényesítése eszményi színhelyét, és ugyanígy a Trisztán befejezése után, 1859 szeptemberében, amikor a gyűlölt és szeretett világvárosban próbált szellemi otthont teremteni.