Bevezetés az alkotmányjogba

A jelen alkotmányjogi tankönyv négy magyarországi jogi kar oktatóinak összefogásából született meg. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi Tanszékei, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi és a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének egyes oktatói azért fogtak össze, hogy egy új alkotmányjogi jegyzetet bocsássanak a joghallgatók, igazgatási szakos hallgatók, valamint az alkotmányjog iránt érdeklődő szélesebb közönség elé. Az Alkotmány nem pusztán az állam szervezeti és működési szabályzata, hanem a politikai közösség, az ország és a nemzet életének jogi keretet adó alapdokumentuma, mely az alkotmányfejlődés során kikristályosodott elveket, értékeket rögzíti. Célunk az volt, hogy hallgatóink - olvasóink - az alkotmányjog kultúrájából kapjanak ízelítőt. Nem a tételes jogot ismertető jegyzetet kívántunk írni, hanem alkotmányelméleti szempontból megalapozott munkát: hallgatóinkat-olvasóinkat arra biztatjuk, hogy tanulás során e jegyzet mellett folyamatosan tanulmányozzák a jogforrásokat is. Kötetünk az alapjogokkal kapcsolatos kérdések kivételével az alkotmányjog egészét - a hazai jogászképzésben meghonosodott tagolás szerint az alkotmányjog oktatásának alaptani és államszervezeti anyagát - öleli fel. TARTALOM Előszó 15 1. Alaptanok (Trócsányi László) 17 I. A közjog és az alkotmányjog 17 1. A közjog és az alkotmányjog elhelyezkedése a jogrendszerben 17 2. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben 23 3. Tiszta és vegyes alkotmányjogi normák 24 4. Az alkotmányjog módszerei 25 5. Az alkotmányjog forrásai 26 II. Az alkotmány 29 1. Az alkotmány fogalma: a politikai, a gazdasági és a szociális alkotmány 29 2. Merev és rugalmas alkotmányok 30 3. Az alkotmány elfogadásának lehetséges útjai 32 III. Alkotmány fejlődési irányok 33 1. Az alkotmányfejlődés történeti útja: az angol alkotmányfejlődés 34 2. A hatalmi ágak merev szétválasztása: az amerikai alkotmányfejlődés 36 3. Az alkotmányfejlődés forradalmi útja: a francia alkotmányfejlődés 38 4. Az alkotmányfejlődés kompromisszumos útja: a német alkotmányfejlődés 39 5. Alkotmányfejlődés Közép- és Kelet Európában 40 IV. A magyar alkotmányfejlődés 44 1. Az alkotmányozás történeti háttere Magyarországon, alkotmányfejlődés a XIX. századtól a második világháború végéig 44 2. Magyar alkotmányfejlődés a második világháborút követően 1989-ig 48 3. Magyar alkotmányfejlődés 1989-től napjainkig 51 V. Az alkotmányosság elvei, az alkotmányos állam 54 1. A demokrácia elve 54 2. A pluralizmus elve 55 3. A jogállamiság elve 58 4. A hatalommegosztás elve 59 2. Államforma, kormányforma, államszerkezet 63 (Trócsányi László - Csink Lóránt) I. Az államforma fogalma és típusai 63 II. Kormányforma 65 1. A kormány forma fogalma 65 2. Prezidenciális kormányforma 67 3. Parlamentáris köztársaság 68 4. Félprezidenciális kormányforma 70 5. Egy sajátos kormányforma 71 III. Államszerkezet 72 1. Az állam egyszerű formája: az unitárius állam 72 2. Föderatív államberendezkedés 73 3. Regionális államberendezkedés 75 4. Korábbi államszerkezeti megoldások 76 5. Az európai integráció jellege 77 3. Az államalkotó tényezők (Schanda Balázs) 79 I. Szuverenitás egykor és ma 79 A Magyar Köztársaság jelképei 82 II. Államterület 84 1. Az államterület általános jellemzése 84 2. Államhatár és ellenőrzése, Schengen 85 III. A nép 86 1. A nép és a nemzet fogalma 86 2. Felelősség a határon túl élő magyarságért 87 3. A nemzeti és etnikai kisebbségek 88 4. Az állampolgársági jog alapfogalmai 92 5. A magyar állampolgárság létrejötte és megszűnése 93 6. Európai polgárság 98 4. Jogforrási rendszer (Kiss Barnabás) 99 I. A jogforrás és a jogforrási rendszer fogalma 99 II. A jogszabályalkotás mint állami tevékenység és a jogalkotó szervek általános típusai 102 III. A jogforrási rendszer alkotmányjogi szabályozása 103 IV. Jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok 105 A jogforrási hierarchia 105 V. Jogszabályok a magyar jogforrási rendszerben 108 1. A törvény és a törvényhozási tárgyak általános kérdései 108 2. A törvény és a törvényhozási tárgyak a mai magyar alkotmányos rendszerben 111 3. A rendeleti jog általános kérdései 114 4. Kormányrendelet 116 5. A Kormány tagjainak rendeletei 117 6. A helyi önkormányzatok rendeletei 117 7. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete 119 VI. A közhatalom (állam) központi szervei által kibocsátott belső normák - az ,,állami irányítás egyéb jogi eszközei" 119 VII. Kivételes jogrend - kivételes jogforrások 122 1. A Honvédelmi Tanács rendelete 122 2. A köztársasági elnök rendelete 123 3. A Kormány különleges rendeletalkotási felhatalmazása rendkívüli jogrend idején 123 4. Területi szintű jogalkotás 125 VIII. A jogszabályok érvényessége és hatályossága 125 1. A jogszabályok érvényességi kellékei 126 2. A jogszabályok hatályossága 127 IX. A jogszabályok kihirdetése és közzététele 131 X. A nemzetközi jogforrások helye a jogrendszerben 134 XI. Egyéb - sajátos jellegű - jogforrások hatása a jogrendszerre 138 1. Az Alkotmánybíróság határozatának jogforrási jellege 138 2. A bíró alkotta jog és a szokásjog a jogforrási rendszerben 138 5. A közvetlen demokrácia (Csink Lóránt) 141 I. Népszavazás 142 1. A népszavazás fogalma, kialakulása, jelentősége 142 2. A népszavazás intézményének kialakulása és fejlődése Magyarországon 143 3. A népszavazás típusai 145 4. A népszavazás tárgya 147 5. A népszavazás eredménye 149 6. Népszavazási eljárás 150 II. Törvényt megerősítő népszavazás 154 III. Népi kezdeményezés 155 IV. Petíció 156 6. A választójog (Tóth Károly) 159 I. A választójog fogalma 160 II. A mandátum 161 III. A választások alapelvei 165 1. Anyagi jogi elvek 165 2. Eljárásjogi elvek 168 IV. A választási rendszerek 169 1. Többségi választási rendszerek 170 2. Arányos választási rendszerek 172 3. A magyar választási rendszer általános értékelése 175 V. Választási szervek 178 VI. Az Európai Parlament (EP) képviselőinek választása 179 7. Az államfő (Csink Lóránt) 181 I. Az államfői hatalom jellege 181 Monarchiák és elnökök 182 II. Államfői hatalom Magyarországon 182 III. A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése és megszűnése 185 1. A köztársasági elnök választása 185 2. Az elnöki megbízatás megszűnése 188 IV. A köztársasági elnök helyettesítése 190 V. A köztársasági elnök jogállása 190 VI. A köztársasági elnök hatáskörei 192 1. Az ellenjegyzés szerepe 192 2. A köztársasági elnök államszervezettel összefüggő hatáskörei 193 3. Klasszikus államfői jogkörök 198 8. Az Országgyűlés (Salamon László - Smuk Péter) 201 I. Az Országgyűlés funkciói és jogkörei 201 1. Normaalkotó (az alkotmányozó és a törvényhozó) funkció 202 2. Legfontosabb közjogi tisztségek betöltésének feladatköre (választási funkció) 204 3. Ellenőrzési funkció 206 4. Költségvetéssel kapcsolatos feladatkör 209 5. Külügyi feladatkör 209 6. Honvédelmi és belső rendvédelmi feladatkör 210 7. Politikai funkció 211 8. Egyéb (vegyes) hatáskörök 212 9. Parlamenti önigazgatás (önkormányzás) 212 II. A parlamenti jog fogalma és forrásai 213 1. A parlamenti jog fogalma 213 2. A parlamenti jog forrásai 213 III. Az Országgyűlés szervezete 216 1. Az egy- vagy kétkamarás parlament kérdése 216 2. A bizottsági rendszer 219 3. Az Országgyűlés politikai tagolódása; a képviselőcsoportok és a független képviselők 222 4. Az Országgyűlés tisztségviselői. A Házbizottság 224 V. A képviselők jogállása 227 VI. Az Országgyűlési képviselők választása és a választási eljárás 234 1. A választási rendszer 235 2. A választási eljárás főbb szabályai 237 9. A parlamenti ellenőrzés elkülönült szervei 243 (Varga Zs. András) I. A független szervek jogállása és alkotmányjogi jelentősége 243 II. Az Állami Számvevőszék 245 1. A számvevőszék múltja és jelenlegi jogállása 245 2. Az Állami Számvevőszék feladatai és működése 247 III. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 248 1. Az intézmény létrejöttének körülményei 248 2. Az országgyűlési biztosok jogállása 249 3. Az országgyűlési biztosok eljárásának feltételei 251 4. Az országgyűlési biztos eljárása 254 5. A külön biztosokra vonatkozó speciális szabályok 255 10. A Kormány (Térey Vilmos) 263 I. Végrehajtó hatalom, kormány, kormányzás 263 1. A végrehajtó hatalom a parlamentáris rendszerben 263 2. Kormányzás a parlamentáris rendszer keretei között 264 II. A Kormány és tagjai 267 1. A Kormány 267 2. A kormányfő 267 3. A miniszterek 268 III. Működés, feladat- és hatáskör 268 IV. A megbízatás keletkezése és megszűnése 270 1. A Kormány megbízatásának keletkezése és megszűnése 270 2. A miniszterek megbízatásának kezdete és vége 275 V. A Kormány felelőssége, a konstruktív bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás 278 1. Parlamenti felelősség 278 2. A konstruktív bizalmatlansági indítvány 279 3. A bizalmi szavazás 281 VI. Az Országgyűlés és a Kormány kapcsolata uniós ügyekben 284 11. Magyar Nemzeti Bank (Klicsu László) 287 I. A jegybankok szerepe az államszervezetben 287 1. A jegybankok feladatai 288 II. A Magyar Nemzeti Bank 289 1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása 290 2. A Magyar Nemzeti Bank szervezete 292 3. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a monetáris politikában 293 4. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a pénzügyi rendszer stabilitásában 295 III. Az MNB és a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) kapcsolata 296 1. A KBER és az EKB 296 2. Az EKB Általános Tanácsa 296 3. Jegybankok az EKB-ban 297 12. Ügyészség (Varga Zs. András:) 299 I. A Magyar Köztársaság ügyészsége 300 II. Az ügyészség az államhatalom rendszerében 302 III. Az ügyészség alkotmányos feladatai 304 1. Az ügyészség által védeni hivatott alkotmányos értékek 304 2. Az ügyészség szerepe a büntetőeljárásban 305 3. Ügyészi törvényességi felügyelet 307 4. Ügyész a polgári eljárásokban 309 IV. Az ügyészek és az ügyészi szervezet 310 1. A legfőbb ügyész jogállása 310 2. Az ügyészek jogállása 314 3. Az ügyészség szervezete 315 13. A bíróságok (Lichtenstein József) 319 I. Az igazságszolgáltatás fogalma 319 II. Az igazságszolgáltatás alapelvei. A bírói függetlenség 320 1. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma 321 2. Az igazságszolgáltatás egységének elve 322 3. A társasbíráskodás elve 322 4. A néprészvétel elve 323 5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve 323 6. Az anyanyelv használatának joga 324 7. Az ártatlanság vélelme 324 8. A védelemhez, a védőválasztáshoz és a képviselethez való jog 325 9. A jogorvoslati jogosultság elve 325 10. A bírósághoz fordulás joga és a tisztességes eljáráshoz való jog 326 11. A bírói függetlenség 329 III. A bírósági szervezetrendszer 335 1. A bíróságok típusai 335 2. A helyi bíróság 337 3. A munkaügyi bíróság 338 4. A megyei bíróság 339 5. Az ítélőtábla 341 6. A Legfelsőbb Bíróság 342 IV. A hivatásos bírák jogállása 343 1. A bíró szolgálati viszonya 344 2. A bíró szolgálati jogviszonyának keletkezése 344 3. Általános kinevezési feltételek 344 4. A kinevezési eljárás 345 5. A bíró szolgálati jogviszonyának megszűnése 346 6. A bíró fegyelmi felelőssége 347 V. Az ülnökök jogállása 347 VI. A bíróságok központi igazgatása (OIT) 1. A bírósági igazgatás fogalmának meghatározása 348 2. Az OIT összetétele és hatásköre 3. Az OIT jogköre 350 VII. A Legfelsőbb Bíróság szerepe a joggyakorlat egységességében (egységesítésében) 351 1. A jogegységi határozat jogi természete 352 2. A jogegységi eljárás alkotmánybírósági felülvizsgálata 14. Alkotmánybíróság (Balogh Zsolt) 355 I. Az alkotmánybíráskodás jellemzői 355 1. Az alkotmánybíráskodás kialakulása 355 2. Az alkotmánybíráskodás fogalma 359 II. Az alkotmánybíráskodás modelljei 360 1. Az amerikai modell 361 2. Az európai modell 362 III. Alkotmánybírósági funkciók és hatáskörök 365 IV. Az alkotmánybíráskodás kötöttségei és függetlenségének biztosítékai 368 V. Alkotmánybíróság Magyarországon 372 1. Az Alkotmánybíróság létrejötte, a szabályozás alkotmányos alapjai 372 2. Az Alkotmánybíróság hatáskörei 373 3. Az Alkotmánybíróság eljárása 384 4. Az alkotmánybírák jogállása, megválasztása és megbízatásuk 385 5. Záró megjegyzések 387 15. A helyi önkormányzati rendszer (Kiss Barnabás) 389 I. Az önkormányzat általános fogalma és főbb típusai 389 II. A helyi önkormányzás lényege és a helyi önkormányzatok alapjogai 392 1. Szabályozási autonómia, rendeletalkotási jog 394 2. Gazdasági-pénzügyi autonómia 395 3. Szervezeti autonómia - a szervezetalakítás szabadsága 397 4. Önkormányzati jelképek, helyi kitüntetések és elismerő címek alapítása 398 5. Kezdeményezési (felterjesztési) jog 398 6. Társulási és együttműködési szabadság 399 III. Állami - területi beosztás, az önkormányzatok típusai 401 1. Települési önkormányzatok 402 2. A megye 405 IV. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei 406 1. Önkormányzati feladat- és hatáskörök 406 2. Államigazgatási feladat- és hatáskörök 408 3. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása és átruházása 408 V. A települési önkormányzatok szervezete 409 1. Képviselőtestület 409 2. A települési képviselő 410 3. A képviselőtestület bizottságai 411 4. Polgármester, alpolgármester 412 5. A jegyző 413 6. A képviselőtestület hivatala 413 VI. A helyi önkormányzati választások rendszere 414 1. A polgármesterek és a főpolgármester választása 415 2. Egyéni listás rendszer 415 3. A vegyes választási rendszer 416 4. A fővárosi közgyűlés és a megyei közgyűlések megválasztása 418 VII. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés 419 VIII. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata 419 1. Országgyűlés 419 2. A köztársasági elnök 420 3. A Kormány 420 IX. A helyi önkormányzatok és Európa 420