"Agyagedénybe zárt Isten-sugár"

Eger természeti és építészeti szempontból is: locus mirabilis. Az egri vár a magyarság szent helye, nemzeti zarándokhely, turisztikai célpont: a vár védőbástya, őrhely; a püspöki székesegyház a szakra-litás központja. Ezt a várost nem hatalom és tömeg emelte, hanem ízlés és lélek. (Márai Sándor) Ebben az istenáldotta tájban összeér föld és ég. Még a szőlőtermesztés és borkultúra is a szakralitást erősíti: a szőlő terméséből, az emberi munka gyümölcséből lesz test és lélek itala. Eger metafizikai küldetését legszebben irodalmunk őrzi. Számos író kötődik Egerhez. Közülük legismertebb: Tinódi, Balassi és Gárdonyi. Mindhármuk neve Eger dicső múltját, főképpen Dobót és a vitézlő iskolá-t idézi. Gárdonyi mítoszteremtő erővel örökítette meg a magyarság maratoni győzelmét. 1552-ben, Egerben a reménytelenség ellenében a magyar virtus: az áldozatos hűség győzött. Az egri diadal Tinódi jóvoltából lett Európa-hírűvé, Gárdonyi révén vált világhírűvé. Gárdonyi Egerben megtalálta, amit keresett. Valóra váltotta az Arany János-i eszményt: Egy kis független nyugalmat, / Melyben a dal megfoganhat. Nem remete volt: alkotóműhelyt teremtett, szel-lemi kilátót épített. Példája bizonyítja: nemcsak a hely határozza meg az alkotót, az alkotó is meghatá-rozhatja a lokalitást. Életéből a megújító, megtisztító mysterium passionis sem hiányzik. Egerben két ajándékot kapott: hitet és lehetőséget élete és tehetsége kiteljesítésére. Isten dicsőségére, a magyar-ság javára élt és alkotott. Az Újtestamentumról szólva a hit dolgában is levonta a következtetést: Mindennap olvasok belőle (): mindig ott van az éjjeli asztalomon. A koporsómban is ez legyen a szívemen! A biográfus Gárdonyi József próféciája valóra vált: A sírhely, az egri várbástya, Gárdonyi-nak nem temetője lesz, hanem megdicsőülése. Tordai Ányos, a tudós ciszterci tanár szerint: mi egriek följebb nem vihettük, de a Jó Isten, hisszük, még magasabbra vitte. Gárdonyi születésének 150. jubileuma is kötelez bennünket az ideológiai-politikai gyökerű félreér-telmezések, téveszmék tisztázására, a hamis legendák eloszlatására. Egy korszerű, hiteles és árnyalt Gárdonyi-kép kialakítására kell törekednünk. A múzeumba zárt hagyatékkal való sáfárkodás helyzete, az el sem kezdett textológiai és kritikai kutatás állapota bizonyítja: a Gárdonyi-kultusz minden kor lelkiismereti vizsgája volt és marad. A magyar sors- és létkérdést vállaló, a nemzettudatot gazdagító Gárdonyi a legtöbbet tette, amit magyar író tehet: hitet tudott adni a Trianonban ronccsá tett nemzetnek. A múltjára méltán büszke Eger is csak a Gárdonyi-örökség méltó vállalásában lehet önmagával azonos.