A magyarság világstatisztikája (5 térképpel)

Amikor a második ezredév küszöbét átlépve itt a Dunamentén, új századok ismeretlen sorsának megyünk elébe, a munka és a harc esélyeit vizsgálva, amire elhívattunk Ázsiából, ide a Kárpátok alá, testvértelen nép mi, nem utolsósorban szükséges, hogy tudjuk: hányan is vagyunk?! Egy nép vitalitása, ereje és fejlődésképessége éppen nem függ ugyan az abszolút számok nagyságától, mégis a népek nagy nemzetközi családjában az elhelyezkedési rangsor nagyjából a numerikus erő alapján alakul ki. Nem mindegy tehát, hogy mennyien vagyunk, sőt súlyunk és helyzeti energiánk kiszámíthatására feltétlen szükségünk van ennek megállapítására. A század elején Thirring Gusztáv, a Fővárosi Statisztikai Hivatal kiváló tudós igazgatója tette az első kísérletet a külföldön élő magyarság számának megállapítására, de nemcsak a magyar anyanyelvűeket véve figyelembe, hanem a Magyarország területéről származókat, az innét kivándorlottakat, illetőleg a külföldön élő magyar állampolgárokat számolva össze. Akkor az amerikai magyarságot és a Romániában élőket leszámítva, nem volt a problémának még oly nagy jelentősége számunkra, mint van ma. Mióta azonban az ősi föld négyfelé szakításával megbontatott a Kárpátok medencéjében élő magyarság tömbje, e kérdés ismerete egyenesen életbevágó fontosságú lett reánk nézve. Ezt ismerte fel Pogány Kázmér dr. is, aki a publicista fürgeségével és mégis alapos vizsgálódással az új viszonyok között először igyekezett összefoglalni a világmagyarság számát.