A magányos víz meg az ég (Világjárók 65.)

Francis Chichester volt az első ember a világon, aki hosszútávú repülésre vállalkozott hidroplánon. Ez 1931-ben történt. És 1960-ban megnyerte a szóló vitorlásversenyt az Atlanti-óceánt a brit szigetektől New Yorkig átszelő távon. Az első teljesítményről bízvást elmondhatjuk, hogy a legbátrabb repülések egyike volt, amire ember valaha vállalkozott, a másodikról, hogy a történelem legvakmerőbb versenyei közé tartozik. Mindkettő azonban csak egy-egy epizód ezen a bátor kalandokban és nagy teljesítményekben gazdag életúton. Francis Chichester tizennyolc éves volt, amikor tíz fonttal a zsebében kivándorolt Angliából Új-Zélandba. Huszonhat éves korában már tízezer fontot keresett évente. Közben volt hajófűtő, műkedvelő bokszoló, juhpásztor, lóidomár, erdőirtó favágó, szénbányász, aranyásó és üzletember. És mindennek tetejében: még alig épült fel súlyos tüdőbajából, mikor végrehajtotta a hatvan napos szóló vitorlás átkelést az Atlanti-óceánon, aztán - csak úgy, mellékesen - New Yorkból visszavitorlázott felesége társaságában kis hajóján Angliába. Egy év múlva megint nekivágott az óceánnak egyedül, ez alkalommal megjavította saját időrekordját, majd visszahajózott Amerikából Angliába tizenhat éves fiával meg a feleségével az időközben világhírűvé vált Gipsy Mothon. A világhírű szerző külföldön is nagy sikert aratott könyvét a Világjárók olvasói minden bizonnyal kedvezően fogják fogadni.