A két koldusdiák

Mikszáth Kálmán lebilincselő regényét tartja a kezében az olvasó. Csak kétféle betűszerető ifjú ember van: aki már olvasta A két koldusdiákot és aki majd ezután fogja elolvasni. A regény szövetében a hol andalító, hol borzongató mesevilág szétbonthatatlanul fonódik össze a hiteles történettel, amint hogy valljuk is: a monda, a hagyomány maga is kitéphetetlen része a történelemnek. Az író az 1600-as évek végén veszi föl a fonalat. Megismerkedünk a több száz évvel ezelőtti debreceni diákélettel, a debreceni cívisek földönjáró, törzsökös magyar világával. Vajon mi lesz az elárvult, világgá bocsátott két koldusdiákkal? Ki lehet az útjukba került töpörödött anyóka, akiből másnapra elszáll a lélek? S vajon melyiküknek hoz balszerencsét, melyiküknek jószerencsét a végrendeletileg kapott fehér kutya, fekete kutya? Megtudjuk-e, kicsoda az a zengő hangú, deli férfi, akivel éjszaka hozza össze őket a sors a pusztában? A mese szálai össze-összefonják a földönfutók és a fejedelmek, a nagyurak útját. Erdélyben Apafi Mihály a fejedelem 1690-ig, 1703-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem bontja ki hazánkban a szabadság zászlaját...