A jövő század regénye II. (4.-6. kötet)

Ez a mű nem tart igényt arra, hogy az úgynevezett "államregények" közé soroztassék, minő Moms Tamás hírhedett "Utópiá"-ja, mely nemes ábrándjaival az emberiség egyszerű mesterkéletlen tökélyét egy puszta szigeten kisérlé meg létrehozni; minő "Klimius Miklós földalatti útja", Holbergtől; minő Swift remekműve: "Gulliver utazásai", melyek satyrai alakban rajzolják az ismert államok travestált viszonyait, vagy minő Campanella "Civitas Solis"-a, - vagy Cabet "Voyage en Icarie"-ja, mely főleg párteszmék szolgálatára készült, - vagy Terasson "Sethos"-a, mely állítólag egyptomi hieroglyphok hagyományaiból compíláltatott, vagy Feneion "Telamach"-ja, vagy az "Ophir" rejtélyes királyságának, "Scydromedía", "Dimocala", "Ajaója", "Nova Atlantis", "La Basíliade de Bilpaí" országaínak és szigeteinek tendentiósus, képzelmes és mesés leírásai, vagy az "Eldorado" satyrája, mely a többi ideális államregényeket jő gúnyolni. Más regénynek a feladata, egy mesét, melyet csak a képzelet alkotott, úgy adni elő, hogy az olvasó azt higyje, hogy valóban megtörténhetett; ez a regény egy olyan koreseményt fog előadni, mely "még" nem történt meg, s küzdeni fog a nehéz feladattal, úgy rajzolni a tényeket és alakokat, a jövő korszak kül- és belvilágát, hogy az olvasó azt mondja rá: ez még megtörténhetik! Nem lesznek ebben utópiai államok és icariai emberek; nem lesz ennek színhelye egy még föl nem fedezett sziget; mindenütt az ismert földön fog a történet végig lefolyni, s fejlődését veszi oly helyzetekből, melyek mai nap léteznek, oly eszmékből, melyek a világ alakítására ma is befolynak