A hegedűről

Szigeti József, a XX. század egyik legnagyobb hegedűse sok változást élt meg magyarországi csodagyerek-korától, a század első éveitől kezdve. Könyve első részében e korról szól a zene barátaihoz: foglalkozik a zeneélet félszázados történetével, a világjáró virtuóz sorsával, a zenei versenyek létjogosultságával, a hegedűtanítás jelenlegi módszereinek előnyeivel és hátrányaival. Szigeti tapasztalatból tudta, hogy nincsenek "rövidített utak" vagy csalhatatlan technikai receptek a sikerhez vezető úton. Könyvének második része az idősebb szaktekintély tanácsa és jószándékú kritikája a jövő hegedűseinek. Ír az intonáció gyakorlati segédeszközeiről, ujjrend-, hangszín, és ritmikai problémákról, közli észrevételeit a Bach, Beethoven, Corelli és Tartini műveit érintő közreadói-kiadói szabadosságokról. Szigeti könyve a zenei bölcsesség gazdag tárháza, amely nem csupán a hivatásos és amatőr hegedűsöknek, hanem minden zeneszeretőnek érdekes és hasznos ismereteket nyújt. 1973-ban elhunyt Szigeti József; most kiadásra kerülő könyve így egyszersmind tiszteletadás is emléke előtt.