A dákoromán legenda

A szerző az erdélyi Bonchidán (Kolozs m.) született. Kolozsváron tett gimnáziumi érettségi vizsgát. Ugyanott kezdte meg állam- és jogtudományi tanulmányait, amelyet a szegedi Magyar Tudományegyetemen fejezett be. Államtudományi és jogtudományi diplomával a zsebében folytatja stúdiumait, történelmet hallgat. Ekkor ismerkedik meg Roska Márton erdélyi születésű történészprofesszorral. A professzor és fiatal hallgatója között szoros tudományos és a közös szülőföld tudatától megalapozott emberi kapcsolat alakult ki. Ennek a kapcsolatnak a középpontjában mindenkor a szülőföld elvesztéséhez is kapcsolódó dákoromán folytonosság kérdésköre állott, s ez járult hozzá ahhoz, hogy Kosztin Árpád elkötelezett művelője lett Erdély történelmének. Tartalom Előszó 5 A kereszténység kialakulása, kultuszhelyek 11 Dacia (Erdély) a dákoromán folytonosság 18 Honfoglalás, a kereszténység felvétele 20 Erdély a honfoglalástól a tatárjárásig 47 Erdély a tatárjárás idején 52 Erdély a tatárjárás után, a török veszedelem beálltáig 56 Erdély a török veszedelem idején 62 Vlach (román) vajdák erdélyi hűbérbirtokai, román kultuszhelyek 66 Függelék 79 Irodalomjegyzék 95