A barokk zene előadásmódja

FÜLSZÖVEG Donington könyvének tárgya válasz az alcímnek is beillő kérdésre: hogyan játszották egykor, és hogyan érdemes ma játszani a barokk zenét? A szerző azt az új, és egyre elterjedtebb előadói felfogást ismerteti, melynek lényege: zenéljünk úgy, ahogy a barokk korban tették! Az utóbbi idők zenetudományi kutatásai feltárták a korabeli előadói gyakorlatra vonatkozó értekezéseket és leírásokat, és ebből egy rendkívül életteli, színes előadói stílus képe bontatkozott ki, melynek erejét és hitelességét ma már számos együttes igazolta játékával. Mindezeket az információkat, valamint a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati tapasztalatokat rendszerezve, áttekinthető formában kapja kézhez az olvasó. Tanárok, növendékek, de elsősorban hangszeres szólisták és karmesterek nélkülözhetetlen útitársa ez a világviszonylatban is úttörő jelentőségű könyv. TARTALOM A barokk magatartás Zeneszerző és előadó Miért könyvtéma a barokk zene előadása? 13 Az előadói egyéniség szerepe 14 Stílushűség 16 Történeti hűség 16 Lényegi hitelesség felé 16 Érzelem a barokk zenében A barokk zenéhez illő erőteljes érzelmek 18 Erőteljes érzelmekre utaló bizonyítékok 18 Az érzelmek sokfélesége a barokk zenében 19 Barokk stílus és előadói egyéniség 21 A kotta és az előadó A rejtett különbségek három fajtája 22 Vissza az eredeti szöveghez? 23 Tudományos és nem tudományos kiadványok 24 Légy magad a közreadó! 25 Stílus és előadó Inkább stílushűen, mint szöveghűen 27 A spontán előadás szükségessége 27 Az előadóra bízott kifejezés 28 Zeneszerző és előadó 29 Zene, nem pedig kottafejek! 29 Helyes kérdésfelvetés 30 Spontán előadás A barokk zene királya az előadó 31 Vissza a spontán előadáshoz! 31 Közreadó és előadó 32 A barokk hangzás Hangzás és zeneiség 37 Hangzás és előadásmód illeszkedése 37 Áttetsző és határozott játék 38 A hangszerek megválasztása és használata A hangszerek megválasztása 39 Az előadó szerepe a hangszerek megválasztásában 40 A barokk zene jellege 41 A zenekari continuo 42 A vezénylés 43 Abszolút hangmagasság és hangolás 43 A hiteles hangzás ereje 45 Milyen mértékig kívánatos a kompromisszum? A hangszerek használata 46 A hangszerek használata éppen olyan fontos, mint kiválasztásuk 46 A jó barokk előadás sohasem mechanikus 47 Elektronikus Bach 47 A barokk előadás hajlékonysága 47 Elképzelés és akusztikus lehetőségek 49 A barokk zenekar ma 50 Az énekhang A hangképzés hanyatlása 51 Korabeli leírások a barokk hangképzésről 51 Hangfelvételek bel canto hangképzéssel 55 A bel canto stílus hanyatlása 59 Minden bel canto technika valószínű hasonlósága 61 A bel canto technika fő ismertető jegyei 62 A bel canto szükségessége 66 A kontratenor hangfaj újjászületése 67 A kasztrált-éneklés megszűnése 68 Bel canto és barokk kórus 71 Vonósok A stílushoz illő technika 73 Változások a hangszerek felépítésében 73 A vonó változásai 75 A nagybőgő 77 Hangszertartás 77 Vonófogás 78 Balkéztechnika 79 A vibrato 80 Vonótechnika 82 A viola-család 87 Pengetős hangszerek 90 Fúvós- és ütőhangszerek A fúvósok szerkezeti változásai 92 A fuvolák 92 A nyelvsípok 93 A rézfúvók 94 Dobok és egyéb ütőhangszerek 97 Billentyűs hangszerek A billentyűs hangszerek változó alkalmazása 98 A csembaló 99 A clavichord 101 Az orgona 102 A barokk kottaírás A módosító jelek Miért kérdésesek a barokk módosító jelek? 107 A barokk jelölési mód 108 Hangnemi előjegyzés 109 A szövegösszefüggés hatása a módosító jelekre 109 Meddig érvényesek a barokk módosító jelek? 111 Mikor hatnak visszafelé a módosító jelek? 119 Mióta az ütemvonal a módosító jel érvényességének határa? 127 Módosító jelek a gyakorlatban Módosító jelekkel kapcsolatos hasznos megfigyelések 128 Módosító jelek a számozott basszusban 128 Módosító jelek ellenőrzése tabulaturából 129 Módosító jelek és szólamlogika 130 Módosító jelek és dallam 132 Módosító jelek és harmónia 135 Figyelmeztető módosító jelek 140 Módosító jelre utaló alaphelyzetek 142 Felemelt vezetőhang 142 Felemelt hatodik fok 144 A felső fordulóhang leszállítása 148 Az alsó fordulóhang felemelése 150 Kerülendő-e a tritonus? 151 A pikárdiai terc 152 Döntsön maga az előadó! 154 Ornamentáció Az ornamentáció szükségessége a barokk zenében 156 Ornamentáció a recitativ stílusban 156 Öncélú vokális ornamentáció 159 Hangszeres ornamentáció 162 Barokk ornamentáció a gyakorlatban 166 Az ornamensek Az ornamensekről általában 174 Az appoggiatura 177 Az ún. "átmenő appoggiatura" 182 Appoggiaturák recitativóban 182 Az acciaccatura és a Schleifer 187 Tremolo és vibrato 190 Trillák 191 Mordentek 198 A Doppelschlag és egyéb váltó- vagy átmenőhangok 199 Összetett ornamensek 201 A kíséret A barokk kíséret fajtái 203 Az improvizáció a legjobb megoldás 205 A kísérő akkordok 206 Mennyire legyen telt a kíséret? 210 Mennyire legyen szabályszerű a kíséret? 213 Milyen legyen a kíséret hangterjedelme? 214 Mennyire legyen független a kíséret? 215 Melyek legyenek a kísérő hangszerek? 223 A recitativo kísérése 226 A reciativót kísérő hangszerek 229 Händel mint kísérőjátékos 231 Késleltetett kadencia a recitativóban 232 A barokk kifejezés A tempó A zenei érzék mint a tempó meghatározója 237 Félrevezető tempójelzések 237 Zavaros ütemjelzések 238 A tempó meghatározása táncok alapján 240 A tempó meghatározása a zene karakteréből 242 A tempó változásai 243 Ütemezés recitativóban 245 A rallentando 246 A ritmus A ritmus módosulásának konvenciói 248 Az egyenlőtlen (inégal) játék 249 Az egyenlőtlen játék fajtái 253 Az egyenlőtlen játék feltételei 253 Példák egyenlőtlen előadásmódra 257 Pontozás 265 A pontozás többféle értelme 266 A különféle pontozások használata 267 Példák a különféle pontozásokra 269 Triolák 270 A francia nyitány stílus 273 Francia nyitány stílus a gyakorlatban 275 A Tempo rubato barokk értelme 277 Tagolás Frazeálás 278 Artikuláció 279 Szöveg és zene illeszkedése 281 Dinamika Forte és piano 284 Cressendo és diminuendo 285 Átfogó dinamika és a dinamika apró hullámzásai 286 Egyensúly 287 Hangsúlyzás 288 A hemiola 289 Egykor és ma A szokatlanság öröme 291 A természetesség öröme 292 A hitelesség értelme 293 Válogatott bibliográfia 295 Név- és tárgymutató 343