9 db a Magyarország története sorozatból: A három részre szakadt ország + Romlás és megújulás + A Rákóczi-szabadságharc + Megbékélés és újjáépítés + A nemzeti ébredés kora + Forradalom és szabadságharc + Polgári áta

9. Pálffy Géza: A három részre szakadt ország (1526-1606) 10. Pálffy Géza: Romlás és megújulás (1606-1703) 11. Gebei Sándor: A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) 12. Poór János: Megbékélés és újjáépítés (1711-1790) 13. Gergely András: A nemzeti ébredés kora (1790-1848) 14. Hermann Róbert: Forradalom és szabadságharc (1848-1849) 15. Deák Ágnes: Polgári átalakulás és neoabszolutizmus (1849-1867) 16. Kozáry Monika: A dualizmus kora (1868-1914) 20.Gyarmati György: Demokráciából a diktatúrába (1945-1956) A sorozat 24 kötetben teljes. Magyarország története 1-24. A sorozat 24 kötetben, összesen 2600 oldalon jelenik meg, s közel 4000 kép, térkép, illusztráció színesíti, magyarázza, árnyalja a szöveget. Fontos megjegyezni, hogy nem kaptak hozzá állami támogatást, a fejlesztést önerőből valósították meg. Romsics Ignác főszerkesztő a bevezetőben azt írja: ,,Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven most jelenik meg először." A szerzők korszakuk avatott ismerői, de mindegyikük más-más egyéniség: az eltérő nyelvi megformálás, az olvasmányos/szárazabb részek változó aránya mellett minden szerző a közérthetőségre és a szakszerűségre törekedett. Kijelenti, hogy ,,a nemzeti múlt közös átélésének élményére" ma nagy szükség van, mint valaha; sorozatukkal szeretnének tenni azért, hogy a magyarság meggyengült kohézióját megszilárdítsák. Az első kötetben Fodor István a tőle megszokott alapossággal fejti ki nézeteit, ismertet a magyar őstörténet általa vallott állomásairól és a honfoglalás fontosabb eseményeiről. Itt-ott kitér az eltérő véleményekre, merészebb elképzelésekre is, fő fogódzói természetesen a régészet (ez a szakterülete) és a nyelvészet (utóbbi problematikusságára és a még ma is csendes viharokat kiváltó rokonságkérdésre itt nem térünk ki - a nyelvészettel kicsit is foglalkozók tudják, hogy 20-30 szó hasonlatossága okán szinte bármely két nép nyelvrokonságát ki lehet mutatni). A kötet valóban képes történet, szebbnél szebb illusztrációk (archív és mai fotók [légi felvétel is], térképek, rajzok [pl. László Gyulától is] vagy Képes Krónika-részletek stb.) teszik még színesebbé a szöveget. Keretben olvashatjuk az összefüggő forrásrészleteket (a szakirodalom-ajánló az utolsó oldalon található) vagy a kiemelni szánt részeket. A kiadásban közreműködött a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár, de vidéki múzeumok, sőt a nyitrai is biztosított képanyagot. Talán épp a főszerkesztő által magára vállalt 23. kötet mellett, amelynek már a címe is vitára fog ingerelni sokakat, a sorozat egyik legproblematikusabb - mert nagyon kevés a fennmaradt forrás, és számos eltérő felfogás övezi a kort - darabját tekintve is ígéretes a kezdeményezés. Ezt a kiadónál is megerősítették: mind a szakma, mind a közönség kedvezően fogadta.