3 db történelmi regény középkori angol királynőkről: Boleyn Anna titkos naplója + Boleyn kisasszony + Mária, a skótok királynője

Boleyn Anna titkos naplója Nem sokkal azután, hogy Erzsébet trónra lép, megjelenik nála egy titokzatos öregasszony, aki Boleyn Anna bizalmasa volt a tragikus sorsú királynő utolsó napjaiban. Egy bőrbe kötött könyvecskét ad át Erzsébetnek: Boleyn Anna titkos naplóját. Erzsébet királynő a napló lapjain ismerkedik meg édesanyjával, akitől kisded korában elszakították. Az amerikai írónő nagyszerű korrajzot nyújt Anglia legizgalmasabb korszakairól: VIII. Henrik és lánya, I. Erzsébet uralkodásáról. A magával ragadó történelmi regény témája örök: a szerelem és hatalom. Boleyn kisasszony Boleyn Anna egyértelműen ott hagyta kézjegyét a francia udvarban. Ferenc, mielőtt a nyilvánvaló ellenségeskedések kezdetüket vették volna a két ország között, egy alkalommal ezt írta VIII. Henriknek küldött levelében: "Nagyon furcsállom, hogy a Párizsban tanuló angol diákok és Mosieur Boullan lánya is hazatért Angliába." Klaudia királyné végkimerülésben hal meg huszonöt évesen, miután hét gyermeknek adott életet. Henrik és Anna, hat év udvarlást követően - amely során Anna megőrizte szüzességét - 1532-ben Calais-ba hajóztak, ahol I. Ferenc és Margit hercegnő látta őket vendégül, az egyedüli uralkodók Európában, akik támogatták kettejük házasságát. Margit, akkorra Navarra királynéja novellagyűjteményt írt a francia társadalom erkölcsi és szerelmi hátteréről, amelyet Heptaméron címmel adtak ki. A pajzán történetek sok olvasót nyertek maguknak, és még napjainkban is kiadják. Boleyn Annára nagy hatást tett az a haladó vallási tanítás, amelyben Margit udvartartásában részesült. Angliába való visszatérését követően ő volt az egyetlen ember, akinek volt elég befolyása megismertetni Luther tanait a még katolikus Henrikkel, és elősegíteni az "új vallás" elterjedését. Vezető szerepet játszott a Rómával való szakításban és reformációban, csakúgy, mint Wolsey bíboros bikásában. Henry Percy volt az egyike annak a huszonhat angol főnemesnek, akik bűnösnek vallották Boleyn Annát és Györgyöt a felségárulás bűnében, és kivégzésüket követelték. I. Ferenc uralkodása óta a francia kártyapakliban a négy király mellett négy királyné is szerepel. Mária, a skótok királynője Ki volt Stuart Mária? Férfifaló Jezabel, királyok és hercegek megrontója, Skócia vörös hajú ringyója? Szép, szende, szőke gyermekkirálynő, a francia udvar kis szeme fénye? Angliai Erzsébet trónjára és életére törő politikai cselszövő, vérszomjas vámpír, vagy a szentek glóriáját átszellemülten hordó vértanú, hitének mártírja? Költők által megénekelt, festők által megfestett híres fehér keze keverte-e a kártyát Európa játékasztalán, vagy ő volt a nagyhatalmi érdekek kiszolgáltatott játékszere? Ki volt Stuart Mária? Acsarkodó skót főurak leszármazottja, vagy az Európa hatalmasságai közt előkelő helyet elfoglaló Guise dinasztia gyenge hajtása? Joggal féltette-e tőle országát - és kegyencét, Leicestert - Erzsébet királynő? Asszonya volt-e gyermekférjének, gyilkosa-e Lord Darnleynek, megtiport áldozata vagy rossz szelleme Bothwell hercegének? Mind a mai napig is eleven érdeklődés él történészekben, laikusokban, honfitársaiban és külhoniakban egyaránt a regényes életű, tragikus halálú skót királynő iránt. Antonia Fraser, napjaink jeles angol történésze és kiváló tollú írója a tudós alaposságával és a regényíró lendületével írta meg nagyszabású történelmi esszéjét, a skót királynő páratlanul érdekes életének lenyűgöző történetét.