Vladimir Rott
0 | orpheusz kiadó kft. | 2016
"Rott, Vladimír (Bobrujszk, 1935) kanadai mérnök, magyar származású szülőktől született a...
Igényelhető
3.7 | írók alapitványa | 2008
Rott, Vladimír kanadai mérnök magyar származású szülőktől született a Szovjetúnióban, ahova...
Igényelhető
0 | írók alapitványa | 2007
Rott, Vladimir kanadai mérnök magyar származású szülöktől született a Szovjetunióban, ahova apja, a...
Igényelhető
Valóban ritka, élvezetesen megírt kortörténet. Mivel az író kortársa vagyok, visszajöttek a "szocializmus"-ban eltöltött idők emlékei. Ha lágyabban is (hiszen vidám barakk voltunk), de azért nagyon sok a hasonlóság a két rendszerben. Ráadásul még rokonságot is felfedeztem vele. Sajnálom, hogy már kiolvastam. Nagyon várom a második kötetet!
Azt hittem, hogy Szolzsenyicin után már nem lehet meglepni semmivel, ami a Szovjetúnió beli életről szól. Vladimir naplója, az édesapa levelei, - a visszaemlékezés csapongó, de a 2006-os megírás pillanataihoz mindig visszatalálló stílusa okán - letehetettlen olvasmányommá vált. Képzeljék: ez az ember harmincas éveinek elején, Togliattiban, a Lada gyár egészének műszaki állapotáért is felelt, de egyszer sem jutott ki Olaszországba, az anyagyárba, pedig oda minden szakmunkásnak el kellett mennie. Ő nem mehetett, mert rokonai voltak Nyugaton, például Magyarországon. Igen ... az unokatestvérrel is itt ismerkedett meg, aki aztán fedezte a későbbi utazást és a kitelepülést Kanadába. A könyv oroszul íródott, mert szerzőnk csak orosz iskolát végzett. A fordítás és a szerkesztés kitűnő olvasmánnyá tette ezt az írást.
A könyv első 15 fejezetét én is érdeklődéssel olvastam.Mint egykori moszkvai aspiránst igen sok érdekes vonatkozást találtam. A magyar szakemberek tomszki látogatásánál kezdtem nagyon unni, a 16.fejezetet már nem volt türelmem elolvasni. De a szerzőnek nem ezt róvom fel, még csak azt sem, hogy emlékei szerint a budapesti zsidóságot közvetlenül a német megszállás után zárták gettóba - ugyanis ez egyszerűen nem igaz.Azt tartom megbocsáthatatlan bűnnek, amit a SzU-ból való szökése után a családjával tesz. Elcipeli magával a félhalott anyját, csak azért, hogy alibit találjon magának és magára hagyja a feleségét Iyát a gyerekekkel, holott neki kell legjobban tudni, hogy milyen módszereket alkalmaznak az illetékes szervek, ha valakiből ki akar- ják szedni azt, hogy a férje honnan szedett pénzt az útra és milyen torontói kapcsolatai vannak. Ez szerintem nem bocsánatos BŰN!!!