Michael J. Sullivan

Felnőtteknek szóló izgalmas mese , amely nem nélkülözi a fantasztikumot , a romantikát , az akciókat . A nyelvezete olvasmányos , letehetetlen . Nagyon várom a folytatást , s mivel sok idő eltelik egy újabb kötet megjelenéséig , "kénytelen "leszek a folytatás előtt újra elolvasni az előzményeket .

Eddig ez a könyv tetszett legjobban. Hadrian és Royce, és Arista hercegnő újabb kalamajkába keverednek. Megismerkedünk a császárnővel, Hadrian titkával is jobban megismerkedünk, egy csatát is megszemlélünk. Én csak ajánlani tudom ezt a könyvet, érdemes elolvasni.

Az első könyvnek sikerült beszippantania ebbe a világba, így a 2. könyvet is sikerült elolvasnom. A szokásos Hadrian-Royce páros tovább folytatja kalandjait, összetalálkoznak Ezrahaddonnal és egy titokra is fény derül. Akinek tetszett az 1. könyv, annak ajánlom ezt is és a többi megjelenő könyvet.

Nagyon tetszett a páros közös munkálkodása, humora. Tetszett a világ amit MJS elképzelt, számomra csak az volt a gond, hogy sok információt próbált egyszerre közölni, ezért kicsit elveszettnek éreztem magam a nevek, megnevezések terén. Fantasy rajongóknak tudom ajánlani, további 2 könyv van és előkészületben van a 4,5 könyv is magyar nyelven, amit szintén várok.

Nem számítottam rá, de a Riyria krónikák első része teljesen lenyűgözött és magába szippantott. Apró hibáival együtt is imádtam. Most itt a 2. rész, ami az elsőnél is jobb, vagyis most már teljességgel kijelenthetem, hogy Sullivan rajongó vagyok, a Riyria krónikák sorozat rabja. Az olvasással megpróbáltam lassan haladni, szerettem volna minél tovább ebben a világban maradni, de nehezen ment. Ha nem jött volna közbe egy komoly betegség két nap alatt kivégeztem volna. Amikor viszont ráértem egyből nyúltam az Avempartha után és amíg olvastam minden gondolatom elterelődött a rémisztő valóságról, ahol a napjaim csak az aggódásról szóltak. A könyv annyira izgalmas és szórakoztató, hogy egy kis időre mindenről el tud feledkezni az ember miatta. Gondokról, problémákról, kilátástalan helyzetről, meg minden rosszról.

Trónbitorlókra már akkor felfigyeltem, amikor kiderült ez is megjelenik magyarul. Fülszöveg olyan történetet ígért, amik mindig közel álltak hozzám. Izgatottan vártam azt a napot, amikor végre kezemben foghatom a könyvet. Nagy elvárásaim nem voltak, egy sorozat első része, ami az író debütáló regénye is egyben ritkán szokott hibátlan lenni, ennek ellenére engem egyből beszippantott a történet. Elég volt egy pillantást vetnem a könyv elején található térképre és már meg is szerettem a világot. Suikodenre emlékeztetett engem, a középkori környezet is hasonló. Világkidolgozás, mitológiai háttér aprólékosan kidolgozott, Suikoden óta nem akadt a kezembe olyan fantasy történet, amiben ennyire részletes lett volna minden. Riyria párosa nagyon szórakoztató, pár oldal alatt levettek a lábamról. Lazák, mindig beszólogatnak egymásnak, én meg sokszor nevettem rajtuk. Becsületes imádnivaló gazemberek, akik szeretnek borsot törni mások orra alá. Lehetetlennel határos feladatokat vállalnak el és hajlamosak felbérlőikkel is újat húzni. Első kötet egy tipikus RPG-s sztori, de ez nem is baj, itt a szórakoztatás a lényeg. Karakterek mind jól kivannak dolgozva, mindnyájan szerethetőek. Remélem a folytatásokban is találkozhatom velük. Imádtam a könyvet, de azért érződik rajta, hogy első rész. Néha olyan sok információ zúdult rám egyszerre, hogy egy kicsit úgy éreztem belassul a történet és vontatottá válik. Izgalom sem volt annyi, mint amire számítottam. De a humor, a világ, a szereplők feledtették velem ezeket az apró hibákat. Fejtörőkkel teli épületek, cselszövés-cselszövés hátán, összeesküvések, ezek a gyengéim. Szóval én teljesen a sorozat rabja lettem és nagyon-nagyon várom a folytatást, ami a vélemények alapján ennél is jobb lesz.