Isaac Asimov

Szuper regény. Jó lenne ha több műve is megjelenne e-könyv formátumban.

SzuperSajnos nehéz beszerezni a műveit, remélem minél több fog megjelenni e-könyvként.

A hajdani New York helyén elterpeszkedő gigantikus City falai között és zárt égboltja alatt az élet látszólag rendben zajlik, de az emberiség helyszűkével és élelemhiánnyal küzd. A gondosan szabályozott társadalmi pozíciótól függ a finomabb ebéd, egy saját mosdóhelyiség birtoklása vagy éppen egy szabad ülőhely a városi gyorsvasúton. A Citykbe tömörült emberiség odáig jutott, hogy retteg annak a gondolatától is, hogy kilépjen a város falai közül, a szabad ég alá. A civilizáció minden korábbinál sérülékenyebbé vált, óriási erőforrásokat köt le az élesztőfarmokon végzett élelemtermelés, a víztisztítás, a hulladékszállítás, az áramellátás, és katasztrófával fenyegetne egy rövid üzemzavar is ezekben. A "konzervatívok" földalatti mozgalma a régi világot sírja vissza, hasztalanul, a hivatalos ideológia pedig a stabilitás érzetét próbálja fenntartani. A Földről hajdan kirajzott "űrlakók" egy kis csoportja egy települést alapított közvetlenül a City mellett, és a céljuk az, hogy egyszerű humanoid robotokkal lássák el a Földet a földlakók zömének haragját kiváltva ezzel. Az Űrvárosban történt gyilkosság felderítésének politikailag kényes ügyét Elijah Baley nyomozóra bízzák, és társul adják mellé az Űrvárosban készült, megtévesztően emberszerű robotot, Daneel Olivaw-t. Baley kanyargós úton haladva jut el az ügy megoldásáig, eközben új eszmékkel találkozik, és megismeri az Űrváros lakóinak valódi szándékát is. Elijah és Daneel párosa Asimov robot-regényeinek következő két kötetében is visszatér: A mezítelen nap és A Hajnal bolygó robotjai címűekben.

Asimov ezt a regényét robot-sorozatában az Acélbarlangok után helyezte el. Abban a történetben egy olyan zárt földi gigaváros lakói a szereplők, amely a zsúfoltsággal küzd, az emberek gyűlölik a robotokat, és rettegnek a gondolatától is annak, hogy a szabad égbolt alá kilépjenek. Ez a történet viszont az ellenkező végletet mutatja be: Solaria minden polgára egy-egy roppant tágas birtokon él, rengeteg humanoid robot szolgálja ki őket, ám iszonyodnak attól, hogy személyesen találkozzanak egy másik emberrel. Baley nyomozó megküzd a saját földi fóbiájával, és kilép a bolygó mezítelen napja alá, jelenlétével hasonló erőfeszítésre kényszerítve a földieket lenéző helyi lakosokat is. A csavaros bűnügyi történet egyik érdekessége épp az, hogy egy gyilkossághoz vagy két embernek kell egymás közelébe kerülnie, miközben a mindenütt ott nyüzsgő robotok szigorúan őrzik az emberek biztonságát és testi épségét, vagy egy robotnak kell ölnie, a létük alapját jelentő I. robottörvényt áthágva. Ilyen körülmények között egy gyilkosság elkövetése lehetetlennek tűnik ez a gyilkosság mégis megtörtént. Asimov a robottörténeteiben mindig azt az alapötletet kóstolgatja, agyafúrt logikai példázatokkal, hogy miközben ismerni véljük az áthághatatlan játékszabályokat, számtalan módon vezethet bennünket félre ez a téves biztonságérzet.

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Az Alapítvány című regény a Seldon-terv kibontakozásáról szól. A peremvidék a galaxis központjától egyik legtávolabbi bolygóján, Terminuson élnek az Enciklopédisták, Hari Seldon terveinek megfelelően. 50 év elteltével eljön a válság, a Birodalom elveszti a felügyeletet peremterületei felett. Terminus, az ásványkincsekben szegény, katonai erővel nem rendelkező, csak az Enciklopádiát birtokló lakói kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Milyen terv lehet az, amely már ötven év után megdőlni látszik? Ezt tudhatjuk meg egy hihetetlenül izgalmas és fordulatokkal teli regényben. Az Alapítvány és Birodalom valójában két nagyobb történetet tartalmaz. Az első fő kérdése, hogy az újonnan létrejött Alapítvány meg tud-e birkózni a hanyatló, de még így is a Galaxis nagy részét birtokló Első Galaktikus Birodalommal. Az intrikák, cselszövések és rejtélyek ismét nem maradhatnak el és Asimov bebizonyítja, milyen egyszerű igazságok is vezethetnek el néha a megoldásra. A második részben talán az Alapítvány-sorozat egyik legizgalmasabb történetét kapjuk meg. A magabiztos Alapítványt egy olyan veszély fenyegeti, amelyre még Hari Seldon sem készíthette fel. Először van esély rá, hogy a Terv semmivé foszlik. Asimov ismét megmutatja, hogy tudja egyetlen ember megváltoztatni a Galaxis sorsát. Az Alapítvány-sorozat Második Alapítvány című könyvében a kérdés ezúttal ez: Létezik-e a Második Alapítvány, és ha igen, hol, és mi a feladata? És fennmarad még egy kérdés: sikerül-e megfékezni az Öszvért, és helyreállítható-e még a Seldon-terv, vagy az emberiség szükségképpen szembe kell nézzen a káosszal. Asimovhoz hűen a nyomozás, intrika és a fordulat mind szerepet kap ebben a történetben is, hogy a végén ismét csak meglepődjön az olvasó.

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Az Alapítvány-sorozat Második Alapítvány című könyvében a kérdés ezúttal ez: Létezik-e a Második Alapítvány, és ha igen, hol, és mi a feladata? És fennmarad még egy kérdés: sikerül-e megfékezni az Öszvért, és helyreállítható-e még a Seldon-terv, vagy az emberiség szükségképpen szembe kell nézzen a káosszal. Asimovhoz hűen a nyomozás, intrika és a fordulat mind szerepet kap ebben a történetben is, hogy a végén ismét csak meglepődjön az olvasó.

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Az Alapítvány-sorozat Második Alapítvány című könyvében a kérdés ezúttal ez: Létezik-e a Második Alapítvány, és ha igen, hol, és mi a feladata? És fennmarad még egy kérdés: sikerül-e megfékezni az Öszvért, és helyreállítható-e még a Seldon-terv, vagy az emberiség szükségképpen szembe kell nézzen a káosszal. Asimovhoz hűen a nyomozás, intrika és a fordulat mind szerepet kap ebben a történetben is, hogy a végén ismét csak meglepődjön az olvasó.

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Az Alapítvány-sorozat Második Alapítvány című könyvében a kérdés ezúttal ez: Létezik-e a Második Alapítvány, és ha igen, hol, és mi a feladata? És fennmarad még egy kérdés: sikerül-e megfékezni az Öszvért, és helyreállítható-e még a Seldon-terv, vagy az emberiség szükségképpen szembe kell nézzen a káosszal. Asimovhoz hűen a nyomozás, intrika és a fordulat mind szerepet kap ebben a történetben is, hogy a végén ismét csak meglepődjön az olvasó.

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Az Alapítvány és Birodalom valójában két nagyobb történetet tartalmaz. Az első fő kérdése, hogy az újonnan létrejött Alapítvány meg tud-e birkózni a hanyatló, de még így is a Galaxis nagy részét birtokló Első Galaktikus Birodalommal. Az intrikák, cselszövések és rejtélyek ismét nem maradhatnak el és Asimov bebizonyítja, milyen egyszerű igazságok is vezethetnek el néha a megoldásra. A második részben talán az Alapítvány-sorozat egyik legizgalmasabb történetét kapjuk meg. A magabiztos Alapítványt egy olyan veszély fenyegeti, amelyre még Hari Seldon sem készíthette fel. Először van esély rá, hogy a Terv semmivé foszlik. Asimov ismét megmutatja, hogy tudja egyetlen ember megváltoztatni a Galaxis sorsát.

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Az Alapítvány című regény a Seldon-terv kibontakozásáról szól. A peremvidék a galaxis központjától egyik legtávolabbi bolygóján, Terminuson élnek az Enciklopédisták, Hari Seldon terveinek megfelelően. 50 év elteltével eljön a válság, a Birodalom elveszti a felügyeletet peremterületei felett. Terminus, az ásványkincsekben szegény, katonai erővel nem rendelkező, csak az Enciklopádiát birtokló lakói kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Milyen terv lehet az, amely már ötven év után megdőlni látszik? Ezt tudhatjuk meg egy hihetetlenül izgalmas és fordulatokkal teli regényben.

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Az Alapítvány című regény a Seldon-terv kibontakozásáról szól. A peremvidék a galaxis központjától egyik legtávolabbi bolygóján, Terminuson élnek az Enciklopédisták, Hari Seldon terveinek megfelelően. 50 év elteltével eljön a válság, a Birodalom elveszti a felügyeletet peremterületei felett. Terminus, az ásványkincsekben szegény, katonai erővel nem rendelkező, csak az Enciklopádiát birtokló lakói kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Milyen terv lehet az, amely már ötven év után megdőlni látszik? Ezt tudhatjuk meg egy hihetetlenül izgalmas és fordulatokkal teli regényben.

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Hari Seldon előtt a feladat, hogy megalkossa a pszichohistóriát, amely megmenthetné az emberiséget. Vajon lehetséges-e megalkotni egy matematikai módszert, amely milliónyi számú világ, mindegyiken több millió ember jövőjét megjósolhatja? Seldon erre vállalkozik, miközben az idő sürget, ugyanis az Első Galaktikus Birodalom hanyatlása gyorsul és a Terv ellenségeknek sincs híján. Az idő fogy, intrikák és nehézségek közepette, és ellenségekből sincs hiány. Ahogy az olvasónak sincs hiánya izgalmakból, vajon sikerül-e létrehozni az Alapítványt?

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Hari Seldon előtt a feladat, hogy megalkossa a pszichohistóriát, amely megmenthetné az emberiséget. Vajon lehetséges-e megalkotni egy matematikai módszert, amely milliónyi számú világ, mindegyiken több millió ember jövőjét megjósolhatja? Seldon erre vállalkozik, miközben az idő sürget, ugyanis az Első Galaktikus Birodalom hanyatlása gyorsul és a Terv ellenségeknek sincs híján. Az idő fogy, intrikák és nehézségek közepette, és ellenségekből sincs hiány. Ahogy az olvasónak sincs hiánya izgalmakból, vajon sikerül-e létrehozni az Alapítványt?

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Az Első Galaktikus Birodalom a hanyatlás korszakába lépett, és ezt egyelőre csak páran sejtik. Hari Seldon matematika professzor egy új elmélettel áll elő, amelyre maga a császár is felfigyel. Lehetséges-e matematikailag kiszámítani és ezzel irányítani a jövőt? Seldonnak menekülnie kell, ha szabadon akar dolgozni az elméletén. Ebben a regényben megismerhetjük a fiatal Hari Seldont, aki később az egész emberiség sorsát előre kijelölte a két Alapítvány megalapításával. Mindeközben végigjárjuk az Első Galaktikus Birodalom főbolygóját, a Trantort, és egy nagyon régi, elfeledett barát is visszatér...

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Az Első Galaktikus Birodalom idejében járunk. Az emberiség központja a Trantor bolygó, az emberek az egész galaxisban szétszéledtek. A történetünk a Földön játszódik, ahol egy szerencsétlen baleset folytán egy 62 éves chicagoi férfi a hidegháború idejéből egyszer csak a Galaktikus Birodalom idejébe csöppen. A Föld ekkor már radioaktivitással szennyezett bolygó, és az emberiség nagy része már rég elfeledte, hogy egykor csak ezen a bolygón élt. A földiek kitaszítottként élnek a Birodalomban. Ilyen körülmények közé csöppen Joseph Schwarz Chicagoból, és még csak nem is sejti, ahogy a regény elején mi sem, hogy rajta fog múlni az emberiség jövője... Egy izgalmas rejtély, összefonódó szálak - miközben megismerjük, hogyan is rendezkedett be a zord körülmények között a Föld társadalma - és a végén eljön a megoldás, az emberiség ismét egy lépést tesz a jövő felé.

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? Az emberiség már utat választott. Még nem jött el az Első Galaktikus Birodalom. A történet egy kisebb rendszer által uralma alatt tartott kisebb bolygón játszódik. Mit várhatunk ilyen körülmények között? Asimov ismét nagyot alkot. Ahogy az egymástól függetlennek tűnő szereplők, akik úgy tűnik, a véletlen során sodródnak össze, végül kiderül, hogy mind egyazon játszma részesei, egy mestermű lenyomatai. Diplomácia, nyomozás, csalás jelenik meg a könyvben, miközben megismerhetünk egy újabb társadalmi berendezkedést, amelyet a szerző a történet szövetébe ágyazva, szájbarágástól mentesen mutat be. A tanulság sem marad el, és haladunk az emberiség útján, előre...

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? A Robotok és Birodalom az utolsó regény, amelyben még nem dőlt el, melyik utat választja az emberiség. A telepesek és űrjárók utolsó, nem nyílt megütközésénél a döntés, az emberiség sorsa nem mások vállán nyugszik, mint két robotén. Egy nyomozás, egy hajsza az idővel és közben végig fennmarad két kérdés; létezik-e a robotok nulladik törvénye és meghatározható-e, mi a legjobb az emberiségnek?

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? A Robotok és Birodalom az utolsó regény, amelyben még nem dőlt el, melyik utat választja az emberiség. A telepesek és űrjárók utolsó, nem nyílt megütközésénél a döntés, az emberiség sorsa nem mások vállán nyugszik, mint két robotén. Egy nyomozás, egy hajsza az idővel és közben végig fennmarad két kérdés; létezik-e a robotok nulladik törvénye és meghatározható-e, mi a legjobb az emberiségnek?

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? A Robotok és Birodalom az utolsó regény, amelyben még nem dőlt el, melyik utat választja az emberiség. A telepesek és űrjárók utolsó, nem nyílt megütközésénél a döntés, az emberiség sorsa nem mások vállán nyugszik, mint két robotén. Egy nyomozás, egy hajsza az idővel és közben végig fennmarad két kérdés; létezik-e a robotok nulladik törvénye és meghatározható-e, mi a legjobb az emberiségnek?

Isaac Asimov regényeinél két dologra mindig számíthatunk. Az egyik egy rejtvény, egy feladvány, amelyet az elején ismerünk meg és a legvégsőkig feszültségben és kétségek között tart minket, a végén pedig kézhez kapjuk a megoldást. A másik, egyfajta tanulság, amelyet a társadalom működésére vonatkozólag levonhatunk és szinte minden egyes regényben sikerült valamivel hozzájárulni a teljesebb képhez. Hogyan épül az emberiség jövője? A Hajnal bolygó robotjai Elijah Bailey nyomozó utolsó története, az utolsó nagy nyomozása. A tét nem más, mint az emberiség jövője, viszont a siker bevallottan lehetetlen - látszólag. Amit Asimov nyújt nekünk, az ebben a könyvben sem kevesebb, mint egy fantasztikus és igényes detektívregény, egy idegen bolygó kultúrája é politikája, a végén pedig egy olyan megoldás, egy titok, amelyre talán senki nem számított. Az izgalmak és a feszültség végig jelen van és már szinte minket ragad el a csüggedés, ahogy nem találjuk a kiutat a labirintusból...

Isaac Asimov robottörténeteit nehéz egységes szemlélettel nézni. A Robottörténetek (kiadástól függően egy, vagy két kötetben), különböző hosszúságú novellák gyűjteményes kötete. Egy valami köti őket igazán össze, az az univerzum, amelyben megismerhetjük. A történetek közül soknak nincs köze egymáshoz, és közel sem egy időben zajlanak, másoknál azonosak a szereplők az egyes történetekben, de itt is sem egymásból közvetlenül következő történetekről van szó. Asimov robotokkal kapcsolatos novelláinak célja, hogy megismerjük a Három törvényt, és annak hibáit. Igen, mert vannak. Az első olvasásra a tökéletes robotikai törvények igen is hiányosak és problémásak. Ezeket a problémákat és jellemzőket tárja fel Asimov, hogy emlékeztessen rá minket hogy hiába hisszük egy emberi alkotásról, hogy elérte a tökéleteset, valószínűleg csak nem látjuk még a hibáit. Ezért alázatot kell gyakorolnunk és mindig igyekeznünk kell tökéletesíteni azt, amit alkotunk.

A történtet alapgondolata remek, a karakterek és a cselekmény kidolgozása csapnivaló! Valószínűleg a 40-es években ez új volt és formabontó, de 2013-ban olvasni unalmas.

Isaac Asimovot senkinek nem kell bemutatni. Ha mégis, érdemes az egyik leghíresebb regényfolyamával, az Alapítvány-ciklussal megismerkedni. Hihetetlen, hogy a klasszikus Alapítvány-trilógiát a 40-es években írta a szerző. Fő problémaköre a könyvnek, hogy vajon kiszámítható, megjósolható-e matematikai módszerekkel a jövő? Asimov úgy ír a jövő problémáiról, hogy az a jelen emberének szóljon, méghozzá nagyon is aktuálisan. Érdemes a sorok között olvasni. Nagy előnye Asimovnak az egyszerűen, közérthetően fogalmazza meg gondolatait. Hibátlan alkotás, kötelező darab.

Páratlanul izgalmas történet a Galaktikus Birodalom bukásáról és a "Tervről", mely megváltoztathatja az emberiség sorsát... ha megvalósul. Ennek egyik alapfeltétele, hogy az emberek ne sejtsék, hogy létezik a Terv. Fordulatokban és rejtélyekben gazdag, klasszikus sci-fi. Asimov legragyogóbb alkotása.

4-5 évenként újraolvasom a teljes Alapítvány-sorozatot (nem csupán a trilógiát), és mindig rádöbbenek, hogy akár a mai világunkban is játszódhatna. Sőt, egyre több az egybeesés... A szerző már 50-60 éve nagyon jól érezte a tendenciákat.

Mindegyik ilyen nagy Asimov könyvet olvastam, és tetszettek is. Ez azonban, mint kiderült, novellák regénnyé bővített változatait tartalmazza, mely cselekedet nem volt túl jó ötlet. Egyfolytában a túlírtság érzése kerülgetett olvasás közben, olyannyira, hogy a harmadiknak már neki sem kezdtem.

Mikor megvettem a hongoskönyvet még, nagy Fenyő Iván rajongó voltam.És, nemis csalódtam! Szerintem nagyon jól mondja, a novellák is jók! A hangja is jó. Azzoknak ajánlom, akik Fenyő Iván utálók, nem tudják, hogy jó színész, és megengedhetik maguknak a hangoskönyvet!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Imádom!

Szerintem Asimov nagyon tudta hogy mit csinált! Remek, csak ezt tudom mondani. Remek.

Csodálatos. Nekem az R. Daneel Olivaw - Elijah Baley történetek a kedvenceim.

Minkdenkinek ajánlom ezt a tudományon alapuló, jövőről szóló érdekes képzeletvilágot! Örülük, hogy újra megjelent, de még csak a 70-es évek beli kiadást olvastam.

Ez benne van a TELJES ALAPÍTVÁNY-BIRODALOM-ROBOT UNIVERZUMA-ban nem? Akkor nem veszem meg még1x:).

Kedvenc sci-fi regenyem! Vegre 1 kotetben jelent meg a TRILOGIA! Erdemes a teljes Alapitvanysorozatot is elolvasni...

Nagyon örülök, hogy elkészült ez a csodálatos gyűjtemény. Igazán nagyszerű ajándék a műfaj rajongói számára. Gratulálok az ötletgazdának.

Annyira talan nem dramai a helyzet, orulok, hogy egyaltalan kiadtak igy gyujtemenyesen. Latszik a sorozaton, hogy foglalkoztak vele.

Asimov regényciklusainak kiadása fergetegesen jó ötletnek tűnt számomra -- ahogyan a Frank Herbert teljes Dűne ciklusának is magyar nyelvre ültetése a Szukits Kiadó jóhírnevét öregbíti. Apró üröm az örömben, hogy már a 4. kötetben is több nyomdahiba és elírás zerepelt, mint a korábbi sorozatkötetekben együtt véve és ez a rossz tendencia az 5. kötetben is folytatódik. Asimov regényei mindig gondolatébresztőek, akár egyetért valaki a főhős és a regényíró felfogásával, akár nem. Lehet róla esténként vitatkozni, meghányni-vetni miben milyen igazságtartalom van; hova tart az emberiség, mi lehet a jövő záloga, miben van egy társadalom ereje és gyengesége, szükség van-e robotokra vagy emberi léten kívül más intelligenciára. Az Alapítvány sorozat tudásközpontúsága pedig nemcsak, hogy a jelenlegi kor fontos problémáit feszegeti, de intő jeleket is tolmácsolhat a mindenkori politikai elit számára. A sorozat rajongóinak külön jó hír, hogy Asimovtól független szerzőjű, de ebbe a témába vágó, valamint Asimov társszerzésével készült, illetve Asimov által írt, de ide nem illeszkedő (alternatív) regények is folytatólagosan napvilágot látnak majd az Előszó szerint A, B, C jelű sorozatszámmal.

A könyv a tartalmát illetően nagyon jó. Asimov a társadalomrajz mélyebb rejtelmeibe és összefüggéseibe kalauzolja el az olvasóját. Már önmagában is elgondolkodtató és felettébb szorakoztató a pszichohistória vélt a valós eredményeivel való játszadozás. Akár a jelenre vonatkoztatva is. Maga a sorozat kiváló kezdeményezés, dicséret illeti a fordítókat és alkotókat (pl. Torkos Attilát). Ugyanakkor számos elírás és helyesírási hiba maradt még a kötetben -- az első háromban összesen nem volt ennyi, mint ebben.

Asimov a XX.század legnagyobb sci-fi írója, a műveit minden sci-fi rajongónak kötelező elolvasni!

Aki szereti a sci-fit, és Asimovot, annak ez a könyv kötelező!

Nagyon jól összeszedett, átfogó kötet. Minden Asimov rajongónak ajánlom figyelmébe, hiszen a Mester összes művét beszerezni manapság szinte lehetetlen, ebben a kötetben viszont minden írása megtalálható (kivéve amelyek nem az Alapítvány-Birodalom-Robot vonalhoz kapcsolódnak). Kötelező darab.

Állat jó ötlet volt! Várjuk a következőket!

Én megvettem az 5 kötetből eddig megjelent első kettőt, és a többit is meg fogom venni! Nem látok nagy esélyt arra, hogy a régi kiadásokat hiánytalanul beszerezzem, valamint az ára is alacsonyabb így, mint külön-külön. Túl nagy mérete miatt viszont csak otthon olvasható! Ez sajnálatos! De a tartalom a lényeg! Alig várom, hogy megjelenjen a 3.!! Abban lesz a kedvencem: Alapítvány előtt!!! A LEGJOBB!!!!

Én szeretem Asimovot, kedvenc íróim egyike, de szerintem nem szép dolog a kiadótól, hogy rá akar arra venni, hogy megvegyek egy ilyen méregdrága könyvet azért, hogy meg legyen az a kb 5 novella, amit most adtak ki először. Mellesleg egy ilyen nagy méretű könyv nagyon szép, a könyvespolcon jól is mutat, használni azonban nem igen lehet.

Kiválló teljesítmény!A könyv csodálatos letenni nem lehet!ÁLdom a szerkesztőt és akinek az ötlete volt a könyvek kiadása!! Ám egy kérdés mégiscsak fölmerült bennem: mért kellett erre ennyit várni???!!!!Asimow könyveit kötelezővé kéne tenni a suliban. Olvastam már sci-fiket, de ez eddig a legjobb.Elképesztő, nem űrcsata, hanem pszihológia, matematika, politika. Béke a író poraira.

Csak azok a könyvek szerepelnek az Enciklopédiában, amit maga Asimov írt. (I. kötet, bevezető)

Ha jól néztem ebben a könyvben sincs meg Isaac Asimov & Roger Macbride Allen regénye. (Kalibán, Inferno, Utópia).

Nem lehet letenni!

Igazi mestermunka!

A legjobb.

Nagyon örülük akiadásnak!Pont egy ilyen kötetre volt szükség.

Nagyon jók az írások, nagyon érdekes könyv, tudom ajánlani bárkinek, aki a sci-fi-t szereti.

Nem túl jó ilyen nagy kötetben kiadni egy könyvet, Így csak otthoni olvasásra alkalmas.Ki lehetett volna úgy is adni mint a Gyűrük Urát(több kis kötetben)

Nagyon örülök ennek a sorozatnak. Végre be lehet szerezni az egészet. A többi klasszikust is ki lehetne így adni.