Bruno Taut

Bruno Taut (1880-1938) az első világháború utáni években Németországban lakótelepek, lakóépületek, lakások tervezésével szerzett maradandó érdemeket. A húszas években mind elméleti, mind gyakorlati tevékenységével az új építészeti mozgalom egyik leglelkesebb, legeredményesebb propagálójává vált. Irodalmi munkássága nem csak szakmai térre szorítkozott, hanem az építészet és a társadalom összefüggéseit is kereste. Mint a Berlin, Charlottenburg Műszaki Egyetem professzora a Településtervezés és lakásépítés tárgyat adta elő, de emellett eredményes kutatómunkát is végzett. Az egyik legnagyobb berlini lakásépítő szövetkezet vezető építészeként számos mintaszerű lakótelep és több mint 10 000 lakás tervezése, illetve építése fűződik gyakorlati munkásságához. Rövid ideig a Szovjetunióban is dolgozott; hazájába visszatérve a náci uralom emigrációba kényszerítette. Kezdetben Japánban, később Törökországban talált menedéket.