Bevezetés a nyugati alkotmányjogba

Caenegem professzor művének lefordítása mellett számos érv szólt. Nemcsak az, hogy az európai jogtörténész-társadalom egybehangzó véleménye szerint a legjobb, a legszellemesebb feldolgozása a témának; olyan munka, amely a nyugati gondolkodásnak az államfejlődés, az alkotmány és a jog viszonyrendszeréről az egyik legteljesebb szintézise. Ugyanis az 5. századtól - terminus a quo - további 15 századon át - terminus ad quem - a jelenkorig terjedő európai világ nagy összehasonlító foglalata a kötet. A "három Európa kísérletből" ebben a terjedelmes idődimenzióban, kettő részletes analízissel szerepel. Az Első Európa (5-9. század) a 9. században bomlott fel, majd a politikai megszakítottságból, 1100 körül újjáéledt. A Fürstenstaat, a familiaritáson alapuló "nemzetállamokhoz", majd a monarchia az abszolút és a felvilágosult változataival a modern állam formációihoz vezetett. Ennek gyümölcsét pedig a 19. századi liberális, alkotmányos, parlamentáris állam tovább nemesítette. S ez a szuverén nemzetállam - Második Európa - mindmáig a legfontosabb nagy társadalmi egységgé debütált.