Merlin, a bárd és Wagner, a zeneköltő

Vámosi Nagy István 1919-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait az akkori Nemzeti Zenedében Hammerschlag Jánosnál és Ferencsik Jánosnál végezte, s közben a bölcsészkaron esztétikából, filozófiából és művészettörténetből doktorált. Disszertációja, Az opera születése a dráma szelleméből Dohnányi Ernő előszavával a Rózsavölgyi kiadásában jelent meg 1943-ban. Több mint három évtizeden át folytatott pedagógiai tevékenységet, s különböző napilapokban, folyóiratokban a tanulmányok és zenekritikák sorát írta. Tizenöt éven át tartott előadásokat a Szegedi József Attila Tudományegyetem Collegium Artium et Politechnicum elnevezésű kulturális sorozatában. Válogatott tanulmányait, zenekritikáit és előadásait 1982-ben Zenetörténeti párhuzamok című munkájában publikálta. Jelen könyvbe több mint két évezredet ölel fel, s meggyőzően csoportosított adatokkal és érvekkel bizonyítja, hogy Merlin, a kelta bárd és varázsló sugalmazta elsőként a Grál-legendát; Wagner pedig az utolsó zeneköltő, akinek Lohengrinjében, de különösen Parsifaljában a legenda feldolgozása a legmagasabb művészi szintre emelkedett.
A Grál-legenda keletkezését és évszázados útját megelevenítő fejezet széles irodalmi anyagot ölel fel és a szerző olvasmányosan ismerteti benne a négy kimagasló Grál-eposzt: Robert de Boron, Chrétien de Troyes, Wolfram von Eschenbach, Albrecht von Scharfenberg örök becsű műveit és a valóság erejével ecseteli a templomos rend elpusztítását és nagymestereinek tűzhalálát.
A Wagnerről írt fejezetben a szerző végigvezet a mester életén, alkotói világának gyökeréig hatol, ismerteti a bayreuthi ünnepi színház keletkezését és száz éves történetét; kitér Wagner emberi kapcsolataira, s mélyen megvilágítja a Nietzschével kibontakozott barátságot és szakítást. A könyv epilógusában pedig összefoglalja a magyarországi Wagner-kultusz története.