Új élet hajnalán. Mondák a 20. századból

A könyv első fele hozza a korábbiak hangulatát, színvonalát. Nem túlzó, nem irreális történetek. Élvezetes.A könyv második fele ma már vállalhatatlan emberket ábrázol, ruház fel valótlan tulajdonságokkal, indítékokkal. Nem lett volna szabad kiadni ezt a könyvet annyi év után újra, mindössze egy vérszegény utalással arrra, hogy - főként a dualizmus korától - annak alakjai közül sokan egy időszakban "a magyar történelem hivatalos pantheonjába tartoztak" A marxista történetírás módszerei, személete nagyon rányomja bélyegét a szereplők sematikus, árnyalatlan , mindenestül rossz (gonosz, kegyetlen és gyáva) vagy mindenstül jó (okos, bátor, áldozatkész) ábrázolására. Korábbi korokból nincs annyi szemtanú, kortárs, aki a figurák kevésbé előnyös oldalait is lejegyzi, így érthetően egy erősen idealizált kép él bennünk róluk. A XX. századra már ez nem igaz: a figurák hús-vér emberek erényekkel, hibákkal.A kommunizmusért harcolók, a rendszert üzemeltetők a történelem ítélőszéke előtt könnyűnek találtattak. Csak részben magyarázza tetteiket, hogy koruk igazságtlanaságai ellen harcoltak, eszközeik, eredményeik, sokkal több kárt okoztak hazánknak, mint a felváltani, megjavítani kívánt előző rendszerek.