tűnődés az elfogadásról

ELŐSZÓ Részlet: "Az új tanárnő félszegen mozgott az osztályban. Látszott rajta, hogy legszívesebben bocsánatot kérne mindenkitől azért, hogy Klári néni helyett most csak ő van itt. Az egybegyűlt szülők úgy zsibogtak, mint a rossz diákok. Hiszen hat éve ismerték egymást: azóta jártak egy osztályba a gyerekeik. Hangos örömmel köszöntötték régi ismerőseiket és érdeklődtek a többiek nyári élményei felől. - Az új tanárnő már harmadszor rendezte át a jegyzeteit az asztalon és közben azon töprengett: hogyan csendesíthetné már le ezt a huszonegynéhány Anyukát és Apukát. Nem kiabálhatott rájuk, hiszen végtére nem gyerekek, még ha úgy is viselkednek, mint egy rakás neveletlen kölyök. - Mikor azonban látta, hogy egyik-másik már az óráját nézi, mégis csak erőt vett magán, megkocogtatta az asztalon álló poharat és hangosabban kezdte el a szöveget, mellyel már háromszor is próbálkozott, de elnyelte a zsivaj."