Özönvíz - Három kisregény

Szultan Rajev kirgiz újságíró, író, drámaíró, színházi rendező, politikus.

1958-ban született a kirgizisztáni Zsoosban. Elvégezte a Kirgiz Nemzeti Egyetem újságírói szakát, és 1984-től újságíróként dolgozott. 1989-1991-ben az Aszaba című újság főszerkesztő-helyetteseként, 1991-2002-ben a Kirgiz Ruhu című újság főszerkesztőjeként dolgozott. 2005-2010-ben és 2013-2014-ben Kirgizisztán kulturális miniszteri posztját töltötte be. 2010-2012-ben a kirgiz államelnök, 2015 óta pedig a kirgiz miniszterelnök kulturális tanácsadója. 2022 óta a Nemzetközi Türk Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) főtitkára. Közéleti és irodalmi munkásságáért számos kirgiz állami kitüntetéssel és irodalmi díjjal jutalmazták. 2025-ben a Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. Művei közül magyarul a Kárhozat című regénye jelent meg 2023-ban, az Antológia Kiadó gondozásában.

A jelen kötetben szereplő három kisregény (Özönvíz, Kasaba, A fiú, aki kezében tartotta a Napot) mély egyéni, társadalmi, filozófiai és vallási problémákat fogalmaz meg életről és halálról, a halálon túli élet lehetőségéről, az ember és a transzcendencia viszonyáról. Az Özönvíz - hátborzongató látomás arról, hogyan valósulhat meg a közeljövőben az Ószövetségből is ismert isteni büntetés. A Kasaba egy farkas életútján keresztül mesél életről és halálról, barátságról és szerelemről, az ember és a természet viszonyáról. A fiú, aki kezében tartotta a Napot egy gyengeelméjű kisfiú történetébe ágyazva beszél az aktuális társadalmi elvárások és a tradicionális, örök értékek összeütközéséről, és egy harmonikus világrend megvalósulásának vágyáról.

A különböző tematikájú és eltérő cselekményű írásokat szorosan összeköti az emberiség jövőbeni sorsa iránt érzett és rendkívül szuggesztíven megfogalmazott aggodalom. Szultan Rajev írásművészetének erejét és hatását a meghökkentő metaforákban bővelkedő, sodró lendületű, az ősi kirgiz énekmondói hagyományokat is megidéző sajátos, egyéni művészi nyelv adja.