Gyermekgyógyászati sürgősségi protokollok 1.

Előszó TISZTELT KOLLÉGÁK! A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikája fontos szerepet tölt be az orvosképzésben. Törvényi kötelességünk és örömteli feladatunk az orvostanhallgatók, a rezidensek és a szakorvosok képzése és továbbképzése. A modernkor technikai vívmányai nagy segítséget jelentenek a képzési anyag továbbadásában: egyetemi előadásaink a klinika honlapján férhetők hozzá. Továbbképző rendezvényeinken az elhangzottakat CD-n adjuk kézbe. Mégis elementáris igény, hogy a gyakorló orvos magánál tarthasson olyan kisméretű könyvet, amelyben fellelhetők a sürgősségi ellátáshoz, ügyeletben jelentkező problémák megoldásához segítséget nyújtó eligazítások. Szándékosan nem írok protokollt, hiszen a protokoll szigorú leírását adja valamely tevékenységnek, s feltételezi, hogy az attól való eltérés az eredményességet károsan befolyásolja. A gyógyítás művészete ugyanakkor olyan sokszínű, annyi, leírásba nem foglalható intuíciót tartalmaz, hogy zárt keretek közé, protokollba szorítva alig művelhető. Ugyanakkor mégis hasznos lehet egy ilyen összeállítás, mert a gyakorlati orvostudomány műveléséhez ad standardizált segítséget. Az orvosi protokollok használatának elterjedése tehát sematizálja a diagnosztikus és terápiás tevékenységet. Ez azonban nem baj, hiszen a standardízalas a szakmai minőség javulását is eredményezheti. Használatának előnye az, hogy az adott kórképben leírt diagnosztikus és terápiás protokollok hatékonyabb gyógyító munkát eredményeznek. Minden finom fenntartásom ellenére ezért kapta a kiadvány a „Gyermekgyógyászati sürgősségi protokollok" címet. A jelenlegi összeállítás a budapesti I. Sz. Gyermekklinika munkatársainak több éves/évtizedes és állandóan megújított ismereteit rendszerezi. Nem törekszik a teljességre, ám a leggyakoribb gyermekgyógyászati sürgősségi eseteket átfogja. Hangsúlyozottan a Bókay úti klinika és iskola szemléletét tükrözi. Eredendően a klinikán dolgozó és az itt megforduló szakorvosjelöltek számára készült. Örömmel állítottuk össze, s ha másutt dolgozó kollégák is kézbe veszik, és hasznosnak találják, az csak növelni fogja örömünket. Budapest, 2008. február 25. Tulassay Tivadar