Fiú a konyhából

Stern János, az új szakácssegéd, az idegenség kiváltotta bizonytalanságok érzésével lép (...) a szabadsághiányos világba. ,,Szabad levegő, virágillat, az utca pora, a park fehér kavicsos sétányai, sport, szabadság, szabadság és szabadság... Milyen messzi vannak ezektől az emberektől." Elmélkedéseiben a konyha tüzes börtönként jelenik meg. A nagy kezdőbetűs Robot árnyékában alapszinten működik az élet, az elfásult emberek a közönséges dolgokba is belelátják a szenzációt, így kreálva maguknak élményt. És mindenkinek más a stratégiája azt illetően, hogy mi az, amitől elfelejtheti ,,a sok rosszat, amelyen naponként átmegy". (FARAGÓ Kornélia)