Vezetők és beosztottak a szervezetekben

A vezetők beosztottjai számának kérdésével, illetve az arra használt fogalommal, a vezetés vagy irányítás hatókörével a szakirodalomban s gyakorlati problémaként a mindennapi munkám során gyakran találkoztam. Ez a sűrűn ismétlődő találkozás keltette fel egyre jobban figyelmemet a kérdés iránt. Nemegyszer valóságosan jelentkező feladatok megoldása igényelte, hogy elmélyedjek az irányítás hatókörével kapcsolatos vizsgálódásokban. Rövidesen kiderült, hogy az irányítás hatóköre korántsem olyan egyszerű valami, ahogyan azt felszínes ismeretek alapján korábban gondolni lehetett. Módszeresen kezdtem tehát foglalkozni a témával. Az ismeretek egyre bővültek, s amikor egyszer-egyszer úgy látszott, hogy valamely területen viszonylag elfogadhatónak tűnő megoldáshoz jutottam, rövidesen kiderült, hogy az csak kisebb részkérdést tisztáz. Ugyanakkor tágult az ismertet az ismeretlentől elválasztó látóhatár, megannyi újabb kérdést, megoldatlan problémát vetve fel és fokozva egyúttal érdeklődésemet.
Ami az "irányítás hatóköre" kifejezés használatát illeti (aminek bővebb magyarázatára később kitérek), az nem új, hiszen (bár korábban inkább a "vezetés hatóköre" változatban) Zieleniewski művének magyar nyelven történt megjelenése, azaz 1966 óta ismert. Zieleniewski könyve, a "Bevezetés a szervezés és a vezetés elméletébe" annak idején hiánypótló munkának számított. Nem csoda tehát, hogy általa használt fogalmakat (esetenként a fordító tolmácsolásának megfelelően) átvettek és alkalmaztak a továbbiakban. Így történt ez a vezetés (helyesebben: irányítás) hatókörével, amely például többször előfordul Varga Sándor 1971-ben megjelent könyvében. Használatát a továbbiakban emellett tömörsége is indokolja. Magam publikációkban több alkalommal használtam már a kifejezést.