A zöld elefánt

Jom Tov, a józsefvárosi zsidó kereskedő egy szép napon álmot lát egy zöld elefántról. Lelkét betölti a sejtelem, hogy ezzel az álommal az Örökkévaló küldetést bízott rá. Csakhogy az élete a történelem szeszélyeit követve úgy alakul, hogy semmi rendkívüli tettre nem kerül benne sor. Így az álom fiára, Izsákra száll. Ő aztán sokféle módon igyekszik valóra váltani a próféciát, csakhogy jön a gazdasági válság, jönnek a zsidótörvények, munkaszolgálat, koncentrációs tábor, felszabadulás, sztálinista diktatúra valahányszor Izsák a közelébe jut a jóslat megvalósításának, ezek valamelyike nyomban lerombolja reményeit.
én nagy vagyok. De az idők kicsik vonja le a következtetést, az Örökkévaló pedig egy új álomban Iszák fiaira testálja a küldetést. Hogy az ikrek közül, akik 1956-ban elhagyják az országot, melyikre, azt nem lehet tudni. A fiú azonban tudja. Tagadja, majd menekül, bujdosik előle, később azonban kellő távolságtartással elfogadja sorsát:
Most, hogy ismeritek az őseim történetét mondja valamint az apámét és az enyémet is, ha találtok az álommal kapcsolatban valami árulkodó nyomot a Világegyetemben, szóljatok. Én várok.

A Pressburger fivérek regénye, ez a finoman megírt négykzes nemcsak egy család megrázó története, nemcsak egy ország viharos történetének krónikája, hanem annak az emberben rejlő, de mondhatni emberfeletti erőnek a dicsérete is, amely akár egy álomba kapaszkodva a méltóságot, az önérzetet és az elhivatottságot megőrizve adja meg az esélyt a túlélésre, az örökös újrakezdésre.