Kánon

1985 tavasza. A zenei világ Bach születésének háromszázadik évfordulóját ünnepli.
Egy griznzingi kisvendéglőben feltűnik egy ragyogó tehetségű vándormuzsikus, egy toprongyos magyar, Varga Jenő, aki ócska hegedűtokjában különlegesen értékes hangszert hordoz magával kiszámíthatatlan útjain, s kívánság szerint bármit eljátszik alkalmi közönségének. Akár Bach Chaconne-ját is - mégpedig pazarul.
Hogy került ide ez a zseni? Honnan ez a tékozló virtuozitás?
Varga Jenő történetében szinte semmi sem igaz, de minden valódi. Nem igaz a sztori, de lehetne, ezért valódi. Valódi minden figura, minden helyszín, minden egyes élethelyzet, és legfőképp a drámaiság, amely az individualista léleknek és a huszadik század lelketlen történelmének összeütközéséből adódik.