A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása VIZSGÁLÓDÁSOK A POLGÁRI TÁRSADALOM EGY KATEGÓRIÁJÁVAL KAPCSOLATBAN Jürgen Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg az államhatalom parlamentarizálódásának elemzése révén, az angol és a kontinentális változások bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel. Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság-, illetve demokráciafeldolgozásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye ideológia volt és ugyanakkor több is volt, mint puszta ideológia. Végkövetkeztetése szerint a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekinthetik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveit, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát. TARTALOM ELŐSZÓ AZ ÚJ KIADÁSHOZ (1990) 7 ELŐSZÓ (1961) 47 A POLGÁRI NYILVÁNOSSÁG TÍPUSÁNAK PROPEDEUTIKAI ELHATÁROLÁSA 51 A kiindulópont 51 A reprezentatív nyilvánosság típusáról 55 Kitérés: A reprezentatív nyilvánosság vége-a Wilhelm Meister példáján szemléltetve 63 A polgári nyilvánosság keletkezéséről 66 A NYILVÁNOSSÁG TÁRSADALMI STRUKTÚRÁI 82 Az alaprajz 81 A nyilvánosság intézményei 85 A polgári család és a közönségre vonatkoztatott személyesség intézményesítése 101 Az irodalmi nyilvánosság viszonya a politikaihoz 110 A NYILVÁNOSSÁG POLITIKAI FUNKCIÓI 116 Az angol fejlődés modellje 116 A kontinentális változatok 127 A polgári társadalom mint a magánautonómia szférája: a magánjog és a liberalizált piac 135 A nyilvánosság ellentmondásos intézményesítése a polgári jogállamban 142 POLGÁRI NYILVÁNOSSÁG-ESZME ÉS IDEOLÓGIA 154 Public opinion-opinion publique-közvélemény: a toposz előtörténetéről 154 A publicitás mint a politika és a morál közvetítésének elve (Kant) 173 A nyilvánosság dialektikájáról (Hegel és Marx) 189 A nyilvánosság ambivalens felfogása a liberaizmus elméletében (John Stuart Mill és Alexis de Tocqueville) 202 A NYILVÁNOSSÁG TÁRSADALMI STRUKTÚRAVÁLTOZÁSA 217 A közszféra és a magánszféra tendenciaszerű összefonódása 217 A szociális szféra és az intim szféra polarizálódása 230 A kultúrán elmélkedő közönségtől a kultúrát fogyasztó közönségig 240 Az elmosódott alaprajz: a polgári nyilvánosság szétesésének fejlődési iránya 259 A NYILVÁNOSSÁG POLITIKAI FUNKCIÓVÁLTOZÁSA 266 Az írogató magánemberek zsurnalizmusától a tömegközlési eszközök által nyújtott közszolgáltatásokig-a hirdetés mint a nyilvánosság funkciója 266 A publicitás elvének megváltozott funkciója 283 Előállított nyilvánosság és nem nyilvános vélemény: a lakosság választói magatartása 303 A politikai nyilvánosság a liberális jogállam szociális állammá való transzformációjának folyamatában 316 A KÖZVÉLEMÉNY FOGALMÁRÓL 332 A közvélemény mint államjogi fikció-és a fogalom szociálpszichológiai felbomlása 332 Egy szociológiai tisztázási kísérlet 342 IRODALOMJEGYZÉK 351 UTOSZÓ (Felkai Gábor) 363 NÉVMUTATÓ 389