Mire megvénülünk - Jókai Mór válogatott művei 45.

A regény tárgya egy tragikus sorsú család két utolsó fiúgyermekének életútja, akiknek őseik sorozatos öngyilkos halála súlyát kell családi átokként viselniük. (Jókait erősen foglalkoztatták az ezidőtájt gyakorivá vált öngyilkosságok politikai, érzelmi és "becsületbeli" indítékai.) Ábrázolásában a gonosz szándékú intrikák mellett jelentős szerepük van a politikai eseményeknek: az Áronffy-ősöket a jozefinista törekvések és a jakubinus eszmék bukása kergette a halálba, a fiúk életét a reformkori országgyűlési ifjak mozgalmában való részvétel térítette le a közjónak szentelt életpályáról egy világtól elvonult, parlagi, elmaradottabb gazdálkodó életformába, melyben az ifjabb Dezső megtalálja ugyan rezignált boldogságát a házasságban, de bátyja, Loránd érzelmi életében is szerencsétlen lesz. A Mire megvénülünk nem éri utól a reformkorral foglalkozó más Jókai-regényeket: az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt; hangulatában az írónak azok közé a kiábrándult, pesszimista kicsengésű művei közé tartozik, amelyeknek legsikerültebb darabja Az aranyember. A regény legfőbb értéke néhány szép részlet. Ilyen elsősorban Dezső naplója gyermekéveiről, néhány életképszerű jelenet az alföldi kisnemesi gazdálkodásról és a szerelemkereséssel kapcsolatos népi babonák költői beleszövése a történetbe. Ha nem is tartozik az író legsikerültebb alkotásai közé, mégis lebilincselő olvasmány és nem szűkölködik a részletszépségekben.