De kár megvénülni! - Jókai Mór válogatott művei 48.

A "vén öcsémuram", aki tollba mondja ifjúsága történetét a regényírónak - fölidézve a múlt század hatvanas éveinek magyar világát éppúgy, mint a romantika mosolyognivaló báját, és hiszékeny naivitását - "egy becsületes ember gonosztetteiről", szívrabló kalandjairól ad számot. Képzeletindító virágnevekkel jelölt hét nő - a görög szépségű Amarillisz kisasszony, a kacér bánsági Iringó, a "pompás mézű" Fritillária, a kikapós színésznő, Passiflora, az érző szívvel ápoló königgrätzi Mirrha, Hesperis, a "bölcs szüzek mintaképe" s a későbbi hitves, Pálma - adja őt valósággal karból karba, míg eljut a megbékélt házasság révébe. A magyar romantika hőse ez a fiatalember: huszártiszt, majd jogász, megsebesül a königgrätzi csatában, bolondja a színháznak s a szép színésznőknek, hiszékeny és könnyen hevülő. Kaland kalandot követ, míg a regény végén az utolsó meglepetést szerzetbe vonult szerelmese, Amarillisz szerzi: a házas férfi családi otthona köré odagyűjti ifjúsága valamennyi szereplőjét, így voltaképpen "ezt a regényt Amarillis csinálta". A regény a Jókai-életmű újrafelfedezésre váró, becses darabja - érdemes mindenkinek ajánlani.