Senkiháziak

A hírnévtől megáll az írás", mondta Kerouac Allén Ginsbergnek. Nem így történt. A Senkiháziak (The Subterraneans) egyike annak a tizennégy önéletrajzi ihletésű regénynek, amelyeknek élete végére a Duluoz Legenda egyvégtében olvasható regényfolyamává kellett volna összeállnia. Kerouac ebben a (három nap alatt megírt) regényében jellegzetes spontán prózájának" sajátos emlék-, asszociáció- és fantáziaáramlásában beszéli el az őt megszemélyesítő Leo Percepied és a félig néger, félig indián Mardou szerelmének keserű történetét. A puszta történés, a két érzékeny-sérült fiatal bolyongása mellett a lélek útvesztőiben éppoly lényeges a háttér, az 1950-es évek San Franciscójának bohém világa, a beatköltők, jazz-zenészek, csavargók, narkósok színes forgataga, akik pénztelenül, szorongásoktól, kétségektől és kényszerektől sújtva, nyughatatlan tehetségüktől és szabadságvágyuktól hajtva élik fiatal életüket.