Galaktika 289

A Galaktika magazin áprilisi számában Isaac Asimov egy atomfizikus életének radikális fordulatát mutatja be, melyet közvetve egyetlen S betű okozott. Robert Charles Wilson (Bázis, Kronolitok, Bioszféra, Pörgés-trilógia) műve egy titkos, belső városról szól, ami csak kivételes embereknek nyílik meg. David D. Levine két megszállott, egy művész és egy kereskedő különös találkozását villantja fel. Jane Yolen (Csipkerózsa) egy vámpír anya megrázó történetét meséli el, míg Patricia McKillip novellájában egy halandó és egy halhatatlan talál egymásra, végzetes következményekkel. Ray Cluley hőse eladja az emlékeit, ezzel a sorsot hívja ki maga ellen. Robert Silverberg (Majipoor-trilógia) olyan alakokat mozgat, akik képtelenek egymás ,,másságát" megnyugtatóan tolerálni; Robert A. Heinlein (A Hold börtönében, Csillagközi invázió) egy furcsán ismerős találkozást állít novellája középpontjába. Lucius Shepardra emlékezünk ,,Kis éji zene" című művével. A magyar szerzők közül Sirokai Mátyás ,,A káprázatbeliekhez írott levelek"-et adja közre, míg a havi retróban Krausz Tivadar a besugárzott krumpliról és az időről folytat filozofikus elmélkedést. Haui József Robert Bloch novellájából adaptált képregényének befejező részét olvashatják ebben a számban. A Kapcsolatfelvétel a Francia Intézet konferenciáját és az Írószövetség SF-szakosztályának márciusi estjét mutatja be. A filmrovat Az Europa-rejtély nyomába ered. A tudományos főanyag a különleges villámok témakörét járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a naperőművek kapcsán az ár és a teljesítmény összefüggéséről, egyfajta kibersisakról, okos növényszenzorról, egy speciális mászófalról, valamint a jövő légzőmaszkjáról. Az XL-kiadás, amelybe rövid betekintőt kap az olvasó, Poul Anderson Időjárőr-sorozatába kalauzolja az olvasót, a szériához tartozó kisregény és novella mellett a szerző másik két története is kalandos utazást tartogat.