A szerelem kertjében (Szepes Erika által dedikált) - Erotikus jelképek a művészetben

A szorosan összetartozó két kötet (Erósz a folklórban; A szerelem kertjében) közös bevezetőjében írják a szerkesztők:
"Köteteink egyik célja az, hogy általában a kultúra - s különösképpen a magyar kultúra - hagyományokban fenntartott erósz-képének néhány részletét megvilágítsa. A folklórhagyományok megismerésének - bármilyen hihetetlen és furcsa, hogy Bartók országában ezt még ma is hangsúlyozni kell - a korszerű ember-lét kialakítását kell szolgálnia, s ehhez feltétlenül hozzátartozik saját kultúránk mélyrétegeinek ismerete. Pontosabban az olyan részletek, az olyan kulturális elemek megismerése, amelyek korábban a tabu kategóriájába tartoznak, s ezek közé tartozott az erósz is. Bár jól tudjuk, hogy a tiltásoknak is megvan a maguk kulturális funkciója, talán mégsem érdemes túl sokáig és feleslegesen az emberi tudás útjába határt-őrző, elriasztó, priaposzi tilalomfákat állítani."
S ha az Erósz a folklórban című kötet talán legizgalmasabb tanulmányai népdalaink kezdő sorainak erotikus szimbólumait tárták fel, illetve az ezekhez kapcsolódó erotikus népszokásokat értelmezték, úgy a jelen kötetbeliek az erotikus szimbólumrendszereknek mintegy egyetemességét bizonyítják, miközben a "magas" művészetet vagy az időben és térben távoli kultúrákat faggatják. Így a reneszánsz festészet "szerelem kertjében" motívumát; a középkori nyugat-európai parasztművészetet, illetve orgia-vadakat; a magyarszentpáli templom faragott pillérfőit, a "szent nász" ékírásos költészetét, a kínai írás fallikus jelképeit és a törzsi társadalmak folklórját; a Carmina Priapea himnusz-paródiáit és a népi Mária-költészet érzéki képekben gazdag, mély vallásosságát; a vicceket, mint a mai városi folklór sajátos megnyilvánulását; a Jancsó-filmekbeli meztelenség funkcióját vagy a Játék és az Erósz összefüggéseit.
Szakemberekhez és érdeklődő laikusokhoz egyaránt szólva nyújt izgalmas olvasmányélményt e gazdagon illusztrált gyűjtemény.