Csak egyet, de kétszer - A Mikszáth-próza kérdései

Hogyan működnek Mikszáth Kálmán szövegei? Mintegy száz éve próbáljuk, próbálgatjuk megérteni ezt a nagy írót, de a feladat egyáltalán nem könnyű. Egyrészt a különböző szövegek sem ugyanúgy működnek, másrészt a jelenlegi Mikszáth-kánon túlságosan szűknek látszik, harmadrészt a kanonizált szövegek is mindig tartogatnak meglepetéseket. Hajdu Péter elemzései megmutatják, mekkora tétjei vannak a Mikszáth-olvasásnak, hogy a Mikszáth-szövegek értelmezéséhez égetően aktuális elméleti problémákkal kell szembenézni. A gondolatmenet főszerepeit a metafora, a relativizmus, az elbeszélésciklus, az anekdota és a fragmentaritás fogalmai játsszák. A könyv lapjain a következő írások kerülnek szóba: A dialketus, A gyerekek, A hosszú életűek, A jelek mesterei, A jó palócok, A kanál, A kaszát vásárló paraszt, A kecskeméti kínos ügy, A kishirdetések, A Krúdy Kálmán csínytevései, A litavai erdő, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A romanticizmus, A sipsirica, A szemrémes asszony, A szüle, Ahol a víz is virágzik, Az apám ismerősei, Az öregek, Beszterce ostroma, Egy homályos történet, Galamb a kalitkában, Huszár a teknőben, Jasztrabék pusztulása, Jókai Mór élete és kora, Királylátogató parasztok, Különös vevő, Látogatás egy alakomnál, Mikor a sírkövet hoztuk, Mikor utolsó földesurunk a deszkán feküdt, Minden asszony, asszony, Prakovszky, a siket kovács, Szeged, Tertium comparationis.