Kelet varázsa - A félhold fakó fényében, - Kelet fényei felé

Amikor a Magvető Kiadóvállalatnál Kelet varázsa címen sajtó alá bocsátom a régebben megjelent és teljesen elfogyott A félhold fakó fényében és Kelet fényei felé című két könyvemet egy kötetben, emlékeim ködfátyolán át fel-feltűnik ifjúságom sok ábrándja, álma, és naplóm elsárgult lapjairól rám mered kezem írása: a kínzó kíváncsiság, a bizonytalan jövőtől való félelem, a mindent megértés akarata, a lírai hangulat szülte német és latin nyelvű költemények, filozofikus elmélkedések és szigorú önbírálatok egyveleges sorozata. Előkerül önképzőköri előadásom Berlioz zeneszerzőről és a Tüzérhadnagy című kis történelmi regényem szépen bekötött, figyelmes betűkkel rótt írása, majd az óriási halmazból nagy fáradság árán kerülnek elő a régi levelek: Goldziher Ignác, Vámbéry Ármin - professzoraim magyar és angol nyelvű levelei, amelyek buzdító sorokat tartalmaznak. Párizsból az emigrált Ahmed riza török nyelven hozzám írt több levele, aki 1908-ban meglátogatott Londonban, és két napon át bizalmasan beszélgetett velem. Néhány hónap múlva kitört a török forradalom, és Ahmed Riza az emigrációból hazatérve az új török parlament szenátusának elnöke lett. Régi titkos barátaim: Enver, Dsemál, Dsávid, Mahmúd Sevket, Talaat az új Törökország vezetői lettek, és a régi szeretettel ölelték meg ismét Konstantinápolyban hajdani diák, magyar barátjukat. Őrzöm azt a török tezkeré-t, belföldi útlevelet, amellyel Konstantinápolyból - fogságom után - Kisázsiába menekültem. Bécsi, lipcsei diákéletem emlékei feltolulnak bennem, mint a múlt árnyai, azután londoni éveim, és angol nyelvű tudományos cikkeim.