Magyar Ede - A szegedi szecesszió legeredetibb alkotója

A XX. századelő egyik megatározó, jellegzetes stílusirányzata volta a szecesszió. Több művészeti ágban fedezhetők fel jegyei. Az építészekre is nagy hatással volt, közülük Magyar Edére is, akinek Szegeden található emlékeit mutatja be a könyv.
A zerkesztő ismerteti a szecesszió kialakulásának útját, elhelyezi az Európában létrejött stílusírányzatok közt, hozzákapcsolva azok lépviselőit is. Az alkotók közül kiemeli Magyar Ede személyét, végigköveti tervezői munkásságát annak kezdetétől tragikus haláláig. Munkásságán , legjelentősebb alkotásain keresztül ismerteti meg az olvasóval, miként jelenik meg a szecesszió az építészetben. bemutatja a Reök palota keletkezésének történetét, elemzi a fellelhető stíluselemeket.
Az építészeti munkán kívűl hangsúlyt kapnak a harmonizáló egyéb díszítőelemek. Az építkezés körülményeinek bemutatása hű korképet nyújt a századelőről. Az Unger- Mayer házat nemcsak, mint remekművet elemzi, hanem annak funkcionális szerepét is bemutatja. A Református palota ismertetése során képet kaphatunk a modernizálódó polgári igények kielégítését és a művészi összképet egyaránt szolgáló tervezői barvúrról. Az életmű bemutatása során kiviláglik, hogy a tárgyalt művészeti iányzat mennyire az alkotó lekületének kisugárzása volt. Jól tükrözi ezt a válságba jutó építőművész azon munkái, amelyek halálát megelőző időszakban jöttek létre. Ezen időszak alkotásaiban- mint Jósika utcai lakóház, vagy halála után megépült Wöber ház- nyomon követhetők a vivódó lélek gyötrelmei.

Egy korszakba kapunk betekintést egy hús- vér ember sorsán keresztül, aki rövid élete során méltán követelheti az utókor elismerését.

Kiemelten törekedett a szerző megvilágítani, hogy az alkotások milyen hatással voltak kortárs építőművészetre.
A könyvhöz csatolt képmellékletek alaprajzokkal, kézműves munkák részleteivel, homlokzati díszítőelemekkel egészítik ki az egyes épületekről készült összképet.