A Sziklakórház végnapjai - Hiába menekülsz

1944 vége, 1945 eleje
Budapest lángokban,
a hatalom a nyilasok kezében,
a németek a Várban,
a szovjetek a külvárosban...
A magyar Sztálingrád.
*
Egy maroknyi elszánt ember
küzdelme a Sziklakórházban.
*
És egy csodálatos szerelem.
*
És Karády Katalin:
Hiába menekülsz, hiába futsz,
A sorsod elől futni úgysem tudsz.

Budapest ostroma a II. Világháború egyik legnagyobb harci cselekménye volt, amelyet nem hiába neveznek második Sztálingrádnak. A könyvben ennek az ostromnak a legutolsó szakasza, a csapdába szorult Budai Vár körüli harcok és a végső kitörési kísérlet képei elevenednek meg.

Nem marad ki a regényből a szerelem sem, amely a fiatal Zoltán és egy menekült, bujkáló lány, Mariann között szövődik. Feltűnik a könyvben varázslatos énekével Karády Katalin is, a korszak híres színésznője, aki a sebesült katonák vigasztalása mellett, igaz emberként részt vett a bujkálók megmentésében is.

A könyv legmegrázóbb része a Kitörés leírása, amely az apokaliptikus hiábavaló harc rettenetes látványait vizionálja. Az a tény, hogy a Széll Kálmán téren és az Olasz fasorban közel 20 000 ember esett el önmagában is döbbenetes.

Többen mint a mohácsi csatában, vagy a Normandiai Partraszálláskor az Omaha Beachen az amerikai katonák közül.

A könyv emléket szeretne állítani azoknak a fiatal életeknek, akik a sors akaratából belesodródtak ezekbe a végső harcokba. De emlékeztet azokra az orvosokra és segítőikre is, akik a pusztulás és könyörtelen mészárlás közepette, mégis valami atavisztikus erővel, a végsőkig elszántan az emberi életek megmentéséért küzdöttek.