Bíbor árnyak suttogása - Versek, írások a világirodalomból

Hosszú évek irodalmi gyűjtőszenvedélyének eredményét tartod most a kezedben, Kedves Olvasó!

A történet úgy kezdődött, hogy mesék, versek, elbeszélések olvasása már gyerekként úgy vonzott magához, mint mágnes a vasport.

Szüleim hatalmas könyvszekrénye számomra a kiapadhatatlan szellemi kincsesbányát jelentette, ezek a könyvek, olyan világ kapuit nyitották ki előttem, amelyet az óta is magaménak érzek, sőt, saját regényeim megírásában is erősen inspiráltak. a hosszú évek alatt úgy gyűjtögettem kis, titkos füzetemben a szép gondolatokat, verseket, izgalmas történeteket, mint egy éhes mókus, aki az odújában, összehordja a mogyorót, magokat, hogyha jön a tél, akkor is legyen tápláléka.
Kincseimet időnként elővettem, és olvasva őket éreztem, hogy a varázslatos olvasmányok hipnotikus erejűkkel saját gondolataimra is komoly hatással vannak.

Nagy íróink - Jókai-Móricz, Márai- állandóan magukkal hordtak ceruzát és egy kis noteszt. Így mindig készen álltak egy-egy új látvány, gondolat, esemény feljegyzésére. Otthon azután ezeket a jegyzeteket felhasználták és a noteszek jellegzetes alakjai rendre feltűntek új regényeikben és novelláikban.
Ebben a kötetben én is a hosszú évek alatt gyűjtött "titkos dosszié" anyagából válogattam, és igyekeztem azokat a verseket, idézeteket megjeleníteni, amelyek rám valamikor-, sőt még ma is- nagy hatással vannak.

Csak a legszükségesebb rendezést végeztem kedvenceim között és remélem, hogy ez a megmaradt spontán irodalmi körkép, inkább tükrözi az érzelmek hullámzását, az élet ugráló zakatolását, mint azt egy szigorúbb, de unalmasabb rendezési elv tette volna.
Remélem, hogy a kötetben mindenki megtalálja a neki tetsző, szikárabb, és az érzelmesebb alkotásokat is.

Olvasva őket, elgondolkozhatunk az élet megoldhatatlan és meg fejthetetlen csodáin, felfedezhetjük, hogy az igazi szépséget és harmóniát- bár nagy harcok árán- leginkább a saját lelkünkben kereshetjük és találhatjuk meg. Ehhez a felfedezéshez pedig a könyv idézetei és gondolatai,- ebben az eldurvult világban- soha el nem múló segítséget, lelki támogatást, örök szépséget és vigasztaló baráti ölelés nyújtanak.

Flautner Lajos